„Szinérváralja” változatai közötti eltérés

0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
(0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Határában ásatások során kő- és [[bronzkor]]i maradványok kerültek elő.<ref>{{cite book |author= Kiss Gábor |title= Erdélyi várak, várkastélyok |publisher= Panoráma |year= 1990 |edition= 2. változatlan kiadás|isbn= 9632433882}}</ref> A vár alatt kialakult település az 1330-as évektől szerepelt a forrásokban. A 15. század végén népes település volt, valószínűleg több mint száz [[jobbágytelek]]kel. 1583-ban [[mezőváros]], uradalmát Báthori Zsuzsanna birtokolta. 1598-ban 208 [[jobbágy]] háztartással írták össze, ebből kilencven Székely Györgynek, 23 [[Kornis Gáspár (főispán)|Kornis Gáspár]]nak szolgált. 1605-ben [[Giorgio Basta|Basta]], 1657-ben [[Jerzy Lubomirski]] lengyel főúr, [[1677]]-ben [[Wesselényi István (országgyűlési elnök)|Wesselényi István]] hadai pusztították, 1717-ben a [[Utolsó tatárjárás|tatárok]] égették fel. Megmaradt lakói feljebb húzódtak, a régi falu sokáig romosan állt, majd románok költöztek be. 1741-ben negyven [[Román görögkatolikus egyház|görögkatolikus]] román családot írtak össze benne. A többségi [[Kálvinizmus|református]] gyülekezet mellett 1753-ban alakult meg [[Latin rítusú katolikus egyház|római katolikus]] egyházközsége. Felsőbb rendelet az ekkor csupán néhány mesteremberből és örmény családból álló eklézsiának ítélte a középkori eredetű kőtemplomot.<ref>Soltész János: ''A nagybányai reformált egyházmegye története.'' Nagybányán, 1902</ref> A 17–18. században számos nemesi család szerzett birtokot Szinérváralján.
 
A 19. század kezdetétől ismét jelentős mezőváros lett, hetivásárokkal, fazekasokkal, jelentős bortermeléssel, zsidó kereskedőkkel. Első zsidó lakosáról, egy bizonyos Jacobus Izraelről 1756-ban történik említés, aki épp akkor költözött el innen.<ref>Anton E. Dörner: ''Evreii din comitatul Satu Mare în secolul al XVIII-lea,'' vol. 1: ''1723–1760.'' Cluj-Napoca, 1998, 305. o.</ref> Első zsinagógájukat 1785-ben építették. [[Zsidó vallás#Ortodoxia|Ortodox]] irányzatú hitközsége igen konzervatívnak számított. 1884-ben rabbija, Michal Cvi Schönfeld [[Palesztina|Palesztinába]] települt. Jacob Wieder és fia, Juda, 1897 és 1944 között nyomdát tartott fenn, amely 1905 és 1944 között 145 [[Héber nyelv|héber]] és [[Jiddis nyelv|jiddis nyelvű]] kiadványt jelentetett meg.<ref>A nyomda indulási évéhez ld. [http://typographia.oszk.hu/html_clavis/hun/presslek.php?azon=875 A kézisajtó kora]{{Halott link|url=http://typographia.oszk.hu/html_clavis/hun/presslek.php?azon=875 |date=2020-03 }}</ref>
 
1830-ban alakult benne gyógyszertár,<ref>[http://mek.niif.hu/02700/02752/02752.pdf Péter H. Mária: ''Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai.'' Kolozsvár, 2002, 44. o.]</ref> 1859-ben Klein Lipót szesz- és élesztőgyára, 1875-ban ecetgyár. A Mándy család 1870-ben kastélyt épített a hegyoldalban, amely nem maradt fenn. 1877-től [[Szatmár vármegye]] egyik járásának székhelye volt. 1891-ben ''Sătmăreana'' néven román, 1896-ban ''Szinérváraljai Takarékpénztár'' néven magyar pénzintézete indult. 1897-ben 8593 [[Hold (mértékegység)|kataszteri hold]]as határából 4692 volt szántó, 1437 erdő, 1383 rét és 249 kert. Igen jelentős volt gyümölcstermesztése; ugyanazon évben több mint 55 ezer szilva-, hétezer alma-, hatezer őszibarack- és négyezer diófát vettek számba.<ref>''A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája,'' I. köt. 1897</ref> A 20. század elején a Mándy, a Papolczy, a Kávássy és a Fényes családnak volt benne nagyobb birtoka. 1910-ben 104 szabó és 102 cipész vagy csizmadia dolgozott benne, és 1903-ban [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|szociáldemokrata]] pártszervezete is alakult. 1904 és 14 között ''Szinérváralja'' címmel hetilapja jelent meg.
271 800

szerkesztés