„Budai Népszínház” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
 
== Története ==
1861. szeptember 14-én nyitotta meg kapuit a [[Széchenyi- lánchíd]] budai hídfőjénél. Az épületet [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] egykori lovardájából [[Gerster Károly (építész)|Gerster Károly]] és [[Frey Lajos]] tervei alapján alakították át színházzá. Alapítója [[Molnár György (színművész)|Molnár György]] volt. Főképpen [[operett]]et és [[népszínmű]]veket – [[Szigligeti Ede]]: Két pisztoly; [[Berczik Árpád (író)| Berczik Árpád]]: Lidi; [[Feleky Miklós]]: Angyal Bandi – adtak elő. A Budai Népszínház első korszakát a hagyományőrzés és az útkeresés jellemezte. Molnár igyekezett feleleveníteni a népszínműi repertoárt. Pályázatok kiírásával újabb népszínművek születését is inspirálta. Igazi kasszasikert azonban csak az operett jelentett a színház számára. Bemutatták [[Jacques Offenbach]]: Eljegyzés lámpafénynél, A gerolsteini nagyhercegnő, [[Franz von Suppé]] Szép Galathea című műveit, és mellettük az első magyar operettnek tekinthető darabot, [[Allaga Géza]]: A szerelmes kántor című alkotását is. Molnár két látványos revüvel – Az ördög pirulái, Bem apó hadjárata – érte el legnagyobb sikereit. Mindez azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az eladósodott színházat meg lehessen menteni a [[csőd]]től. Így 1864-ben Molnár kénytelen színházát bezárni. 1867. június 13-án újabb korszak kezdődött a színház életében a három évig tartó kényszerszünet után. A Budai Népszínház sikeres darabok bemutatásán túl teret adott olyan fiatal tehetségeknek, mint [[Blaha Lujza]], [[Jászai Mari]], [[Kassai Vidor]], [[Náday Ferenc]], [[Rákosi Szidi]], [[Solymosi Elek]], [[Szentgyörgyi István (színművész)|Szentgyörgyi István]] vagy [[Vízvári Gyula]]. A színház [[1870]]-ben végleg megszűnt. Épületét 1870. szeptember 16-án lebontották.
 
== Jegyzetek ==