„Hidrogén” változatai közötti eltérés

6 bájt törölve ,  6 hónappal ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:8FF:F100:FDE8:21FA:2C3B:FAF0 (vita) szerkesztéséről OrsolyaVirág szerkesztésére
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:8FF:F100:FDE8:21FA:2C3B:FAF0 (vita) szerkesztéséről OrsolyaVirág szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
{{egyért2|a kémiai ciganyelemrőlelemről|hidrogéngazdaság}}
{{Hidrogén/Táblázat}}
A '''hidrogén''' (régies, magyarosított elnevezése '''köneny''' vagy '''gyulany''',<ref>{{cite journal | quotes = | author = Bán Gergely | coauthors = Bán András | year = 1997 | month = március | title = "Ómagyar" | journal = [[Természet Világa]] | volume = 128 | issue = 3 | pages = 116–117 | id = ISSN 0040-3717 | url = http://www.termeszetvilaga.hu/tv9703/omagyar.html | accessdate = 2013-06-22 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20120114121727/http://www.termeszetvilaga.hu/tv9703/omagyar.html | archivedate = 2012-01-14 }}</ref> [[latin nyelv|latinul]]: ''hydrogenium)'' a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] első [[kémiai elem]]e. Vegyjele '''H''', [[rendszám (kémia)|rendszáma]] 1. A hidrogén a legkönnyebb elem, atomtömege 1,00784–1,00811&nbsp;[[atomi tömegegység|u]], egyatomos formájában (H<sub>1</sub>) a leggyakoribb elem, a [[világegyetem]] [[barion]]-tömegének mintegy 75%-a.<ref>{{cite web|last=Palmer|first=D.|title=Hydrogen in the Universe|url=http://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/ask_astro/answers/971113i.html|publisher=[[NASA]]|date=1997-09-3|accessdate=2008-02-05|archiveurl=https://web.archive.org/web/20141029152908/http://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/ask_astro/answers/971113i.html|archivedate=2014-10-29}}</ref><ref group="megj.">Megjegyzendő, hogy az univerzum tömegének legnagyobb része nem [[barion]]ok vagy [[kémiai elem]]ek formájában található (lásd [[sötét anyag]] és [[sötét energia]]).</ref> A fősorozatbeli [[csillag]]ok nagyrészt [[plazma]] halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként [[hélium]]má alakítanak át - atommagfúziós folyamatok segítségével. A többi kozmikus testre általánosan igaz, hogy minél nagyobb, annál több benne a hidrogén: mivel a kisebb [[égitest]]ek gravitációs mezeje az igen könnyű hidrogéngázt nem képes [[légkör]]ében huzamosan megtartani.