|
A föld lapos
{{Égitest infobox
| név = Föld
| szimbólum = Earth symbol.svg
| kép = The Earth seen from Apollo 17.jpg
| képméret=
| képaláírás = A Föld képe, ahogyan az [[Apollo–17]]-ről látták
| aphélium = {{szám|152097701}} [[kilométer|km]]<br />(1,0167103335 [[Csillagászati egység|CsE]])
| perihélium = {{szám|147098074|km}} <br /> (0,9832898912 [[Csillagászati egység|CsE]])
| fél nagytengely = {{szám|149597887.5|km}} <br /> (1,0000001124 [[Csillagászati egység|CsE]])
| fél kistengely = {{szám|149576999.826|km}} <br /> (0,9998604869 [[Csillagászati egység|CsE]])
| excentricitás = 0,016710219
| sziderikus = 365,256366 nap <br /> (1,0000175 év)
| szinódikus =
| inklináció = 1°34'43,3"<ref name=Allen294>{{cite book
| title=Allen's Astrophysical Quantities
| author=Allen, Clabon Walter; Cox, Arthur N.
| publisher=Springer | year=2000 | isbn=0387987460
| url=https://books.google.com/books?id=w8PK2XFLLH8C&pg=PA294
| pages=294}}</ref>
| felszálló csomó = 348,73936°
| perihélium szöge = 114,20783°
| pálya kerülete = {{szám|924375700|km}} <br />(6,1790699007 [[Csillagászati egység|CsE]])
| átl sebesség = 29,783 km/s<br />({{szám|107218|km/h}})
| max sebesség = 30,287 km/s<br />({{szám|109033|km/h}})
| min sebesség = 29,291 km/s<br />({{szám|105448|km/h}})
| holdak = 1 (a [[Hold]])
| fizikai tulajdonságok = igen
| aspektus arány = 0,9966471
| lapultság = 0,0033528<ref name=iers/>
| egyenlítői sugár = 6378,137 km<ref name=iers>{{cite conference
| author=IERS Working Groups
| editor=McCarthy, Dennis D.; Petit, Gérard
| title=General Definitions and Numerical Standards
| year=2003 | booktitle=IERS Technical Note No. 32
| publisher=U.S. Naval Observatory and Bureau International des Poids et Mesures
| url=http://www.iers.org/MainDisp.csl?pid=46-25776
| accessdate=2008-08-03}}</ref>
| poláris sugár = 6356,752 km<ref>{{cite book
| first=Anny | last=Cazenave
| editor=Ahrens, Thomas J. | year=1995
| chaptertitle=Geoid, Topography and Distribution of Landforms
| title=Global earth physics a handbook of physical constants
| publisher=American Geophysical Union
| location=Washington, DC | isbn=0-87590-851-9
| url=http://www.agu.org/reference/gephys/5_cazenave.pdf
| accessdate=2008-08-03 |format=PDF}}</ref>
| átlagos sugár = 6372,797 km<ref>{{cite book
| author=Various | editor=David R. Lide | year=2000
| title=Handbook of Chemistry and Physics
| edition=81st edition | publisher=CRC
| isbn=0849304814}}</ref>
| egyenlítői kerület = 40 075,02 km
| délkör kerület = 40 007,86 km
| átlagos kerület = 40 041,47 km
| felszín területe = 510 072 000 km²<ref>{{cite journal
| last = Pidwirny | first = Michael | date=2006-02-02
| title=Surface area of our planet covered by oceans and continents.(Table 8o-1)
| publisher=University of British Columbia, Okanagan
| url=http://www.physicalgeography.net/fundamentals/8o.html
| accessdate=2007-11-26
}}</ref><ref name=cia>{{cite web
| author=Staff | date=2008-07-24
| url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/xx.html
| title=World | work=The World Factbook
| publisher=Central Intelligence Agency
| accessdate=2008-08-05
}}</ref>
| szárazföld területe = {{szám|148939100|km²}} (29,2%)
| víz területe = {{szám|361126400|km²}} (70,8%)
| térfogat = 1,0832073{{e|12}} km³
| tömeg = 5,9736{{e|24}} [[kilogramm|kg]]<ref name="earth_fact_sheet">{{cite web | last = Williams | first = David R. | date = 2004-09-01 | url = http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/factsheet/earthfact.html | title = Earth Fact Sheet | publisher = NASA | accessdate = 2007-03-17}}</ref>
| sűrűség = 5515,3 kg/m³
| felszíni gravitáció = 9,8 m/s²<br />
| szökési sebesség = 11,186 km/s (39 600 km/h)
| sziderikus forgásidő = 0,99726968 nap<ref name=Allen296>{{cite book
| title=Allen's Astrophysical Quantities
| author=Allen, Clabon Walter; Cox, Arthur N.
| publisher=Springer | year=2000 | isbn=0387987460
| url=https://books.google.com/books?id=w8PK2XFLLH8C&pg=PA296
| pages=296}}</ref> (23 h 56 m 4,1 s)
| forgási sebesség = 465,11 m/s, 1674,396 km/h (az Egyenlítőn)
| tengelyferdeség = 23,439281°
| északi pólus rektaszcenziója = 0° (0 h 0 min 0 s)
| deklináció = +90°
| albedó = 0,367
| atmoszféra = igen
| hőmérséklet = igen
| hőm név1 = [[kelvin]]
| min hőm 1 = 185
| átl hőm 1 = 287
| max hőm 1 = 331
| hőm név2 = [[Celsius-skála|Celsius]]
| min hőm 2 = -89,2<ref name="ASU">{{cite web |url=http://wmo.asu.edu/world-lowest-temperature |title=Arisona State University: World: Lowest Temperature |language=angol |accessdate=2014-06-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100616025722/http://wmo.asu.edu/world-lowest-temperature |archivedate=2010-06-16 }}</ref>
| átl hőm 2 = 14
| max hőm 2 = 57,7
| felszíni nyomás = 101,325 [[pascal (mértékegység)|kPa]] (tengerszintnél)
| atmoszféra összetevők =78,08% [[nitrogén]]<br />20,94% [[oxigén]]<br />0,93% [[argon]]<br />0,038% [[szén-dioxid]]<br />nyomokban [[vízpára]] (a [[Éghajlat|klímával]] változik)<ref name="earth_fact_sheet"/>
}}
{{egyért3}}
A '''Föld''' ({{görögül|Γαῖα – Gaia}}, {{latinul|Terra}}) a [[Nap]]tól számított harmadik bolygó a [[Naprendszer]]ben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű [[Föld-típusú bolygók|Föld-típusú bolygó]]
<ref>{{cite web |last=Blue |first=Jennifer |date=2007-07-05 |url=http://planetarynames.wr.usgs.gov/jsp/append5.jsp |title=Descriptor Terms (Feature Types) |work=Gazetteer of Planetary Nomenclature |publisher=USGS |accessdate=2007-07-05}}</ref>
Több millió [[faj]],<ref>{{cite journal
| last = May | first = Robert M.
| title=How many species are there on earth?
| journal=Science | year=1988 | volume=241
| issue=4872 | pages=1441–1449
| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1988Sci...241.1441M
| accessdate=2007-08-14
| doi=10.1126/science.241.4872.1441
| pmid=17790039}}</ref> köztük az [[ember]] élőhelye is. A Föld a [[világegyetem]] egyetlen olyan bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz. Jelenlegi ismereteink szerint 4,44<ref>
{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/20100527-a-fold-kora-megegyezik-a-holdeval.html|title=Fiatalabb a Föld, mint eddig hitték|date=2010-05-27|accessdate=2010-05-27}}
</ref>–4,54 milliárd éve alakult ki,<ref name="age_earth1">{{cite book
| first=G.B. | last=Dalrymple | year=1991
| title=The Age of the Earth | publisher=Stanford University Press | location=California
| isbn=0-8047-1569-6
}}</ref><ref name="age_earth2">{{cite web
| last=Newman | first=William L. | date=2007-07-09
| url=http://pubs.usgs.gov/gip/geotime/age.html
| title=Age of the Earth
| publisher=Publications Services, USGS
| accessdate=2007-09-20
}}</ref><ref name="age_earth3">{{cite journal
| last=Dalrymple | first=G. Brent | title=The age of the Earth in the twentieth century: a problem (mostly) solved
| journal=Geological Society, London, Special Publications
| year=2001 | volume=190 | pages=205–221 | url=http://sp.lyellcollection.org/cgi/content/abstract/190/1/205
| accessdate=2007-09-20
| doi = 10.1144/GSL.SP.2001.190.01.14
}}</ref><ref name="age_earth4">{{cite web | last=Stassen | first=Chris | date=2005-09-10 | url=http://www.toarchive.org/faqs/faq-age-of-earth.html | title=The Age of the Earth | publisher=[[TalkOrigins Archive]] | accessdate=2008-12-30 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20090118213020/http://toarchive.org/faqs/faq-age-of-earth.html# | archivedate=2009-01-18 }}</ref> és a felszínén mintegy egy milliárd év múlva az élet is megjelent. Azóta a [[bioszféra]] jelentősen megváltoztatta az [[légkör|atmoszférát]], és más, biotikus összetevőit. Ezzel lehetőség nyílt az aerob organizmusok osztódásos szaporodására, és létrejött az [[ózonréteg]], amely megszűri a Nap felől érkező [[Ibolyántúli sugárzás|ultraibolya sugárzás]]t. A Föld felszínét a Föld [[mágneses mező]]je védi a nagyenergiájú [[kozmikus sugárzás]]tól.<ref>{{cite book
| first=Roy M. | last=Harrison
| coauthors=Hester, Ronald E. | year=2002
| title=Causes and Environmental Implications of Increased UV-B Radiation
| publisher=Royal Society of Chemistry
| isbn=0854042652}}</ref> A [[Naprendszer]] külső körülményei a várakozások szerint még mintegy 1,5 milliárd évig támogatják az élet jelenlétét, de ezután a mind fényesebbé váló [[Nap]] el fogja tüntetni a bioszférát.<ref name=carrington>{{cite news
| first=Damian | last=Carrington
| title=Date set for desert Earth
| publisher=BBC News | date=2000-02-21
| url=http://news.bbc.co.uk/1/hi/sci/tech/specials/washington_2000/649913.stm
| accessdate=2007-03-31}}</ref>
A [[földkéreg]] több különálló részre, [[lemeztektonika|tektonikai lemezekre]] töredezett, és ezek az elmúlt évmilliók során, és jelenleg is folyamatosan mozognak egymáshoz képest. A felszín nagyjából 71 százalékát [[tengervíz|sós vizű]] [[óceán]]ok, a fennmaradó területet [[kontinens]]ek és szigetek foglalják el. Nem tudunk más olyan bolygóról, aminek felszínén folyékony víz található, márpedig az a földi élet elengedhetetlen feltétele. A [[Mars (bolygó)|Marson]] valaha volt víz, de ma már csak legfeljebb nyomokban, jéggé fagyva fordulhat elő.<ref group=note>Lásd: <cite>{{cite news
|author = Msnbc
|title = Rover reveals Mars was once wet enough for life
|publisher = NASA
|date = 2007-03-02
|url = http://www.msnbc.msn.com/id/4202901/
|accessdate = 2007-08-28
}}</cite><cite>{{cite news
|author = Staff
|title = Simulations Show Liquid Water Could Exist on Mars
|publisher = University of Arkansas
|date = 2005-11-07
|url = http://dailyheadlines.uark.edu/5717.htm
|accessdate = 2007-08-08
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20070807082823/http://dailyheadlines.uark.edu/5717.htm#
|archivedate = 2007-08-07
}}</cite></ref><ref group=note>2007-ig mindössze egyetlen [[exobolygó]], egy gázóriás légkörében mutattak ki vízgőzt. Lásd:{{cite journal
| author=Tinetti, G. ''et al'' | title=Water vapour in the atmosphere of a transiting extrasolar planet
| journal=Nature | month=July | year=2007 | volume=448
| pages=169–171 | url=http://www.nature.com/nature/journal/v448/n7150/abs/nature06002.html | doi = 10.1038/nature06002}}</ref> A Föld belseje aktív maradt. Részei a ''Goldschmidt-modell'' szerint:
* a viszonylag szilárd [[földköpeny]],
* a folyékony, a mágneses térért felelős [[külső mag]] és
* a szilárd, vas- (nikkel-)szulfidosnak tekintett [[belső mag]].
[[Fájl:A föld pályája a Nap körül.jpg|thumb|left|A Föld pályája a Nap körül (a méretek nem arányosak)]]
A Föld több objektummal is gravitációs kapcsolatban áll a [[világűr]]ben. Ezek közül legjelentősebb a Nap és a [[Hold]]. Jelenleg, amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 366,26-szor megfordul saját tengelye körül. Ez az időszak egy [[sziderikus év]], ami nagyjából 365,26 [[Nap (időegység)|sziderikus nap]]ig tart. A Föld [[Tengelyferdeség|tengelyének ferdesége]] a [[keringési sík]]ra bocsátott [[Merőlegesség|merőleges]]hez képest 23,4°.<ref>Yoder, Charles F. (1995:8).</ref> Ennek következményei az évszakok. A Föld egyetlen természetes [[hold (égitesttípus)|holdja]], a feltételezett 4,53 milliárd éve létrejött [[Hold]] vonzása alakította ki az [[árapály]]t, amely egyensúlyban tartja a tengelyferdeséget és valamelyest lassítja a bolygó forgását. Az óceánok kialakulásában egyes elméletek<ref name="comet">{{cite journal | author=Morbidelli, A.; Chambers, J.; Lunine, J. I.; Petit, J. M.; Robert, F.; Valsecchi, G. B.; Cyr, K. E. | title=Source regions and time scales for the delivery of water to Earth
| journal=Meteoritics & Planetary Science | year=2000
| volume=35 | issue=6 | pages=1309–1320
| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2000M&PS...35.1309M
| accessdate=2007-03-06}}</ref> szerint a bolygó történetének korai szakaszában nagy szerepet játszott egy [[üstökös]]eső. Később a felszínt kisrészt [[kisbolygó]]k becsapódásai alakították még, azonban ezek szerepe elhanyagolható a [[Tektonika (geológia)|tektonika]] és a [[lepusztulás]] mellett.
A bolygó egész felszínét belakó emberiség az ásványkincseket és az élőlényeket is hasznosítja. A nagyjából 200 szuverén állam kapcsolatainak fő formái a diplomácia, az utazás, a kereskedelem és a hadi tevékenységek. Az emberek sokféleképpen képzelték el a Föld jellegét és kialakulását az isteni megszemélyesítéstől a [[Flat Earth Society|lapos Föld]] elméletén át napjaink integrált, tudományos világképéig. Ember először 1961-ben hagyta el bolygónkat, amikor [[Jurij Alekszejevics Gagarin|Jurij Gagarin]] fölrepült a világűrbe.
== Kialakulása (elmélet) ==
| 