„Albert Einstein” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A00:1110:133:A108:9586:4A32:DB89:7036 (vita) szerkesztéséről Kisváros szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
108. sor:
A tömeg-energia ekvivalenciával magyarázható, hogyan képesek a [[nukleáris fegyver]]ek hatalmas energiát termelni. Ha megmérjük az atommag tömegét, azt tapasztaljuk, hogy az kisebb, mint az őt alkotó részecskék tömegeinek összege. Ebből a hiányzó tömegből kiszámolható, mekkora energia van az „atommagba zárva”. Ez lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk, mely atommag-átalakulások járnak energiafelszabadulással, és mekkorával. Egyszerű számítással meghatározható a [[maghasadás]]kor felszabaduló energia, ha tudjuk az [[urán]] [[atommag]]jának és a keletkező atommagoknak a tömegét.
=== Középső évek ===
[[1906]]-ban Einstein másodosztályú technikai vizsgálóvá lépett elő, majd 1909-ben a Zürichi Egyetem docensnek hívta meg.<ref>Lánczos Kornél: Einstein évtizede 1905-1915. Magvető Kiadó, Budapest, 1978</ref>
[[1911]]-ben a [[Károly Egyetem|Prágai Károly Egyetem]] rendes professzora lett egy évre. Ebben az időben együtt dolgozott a matematikus [[Grossmann Marcell]]-lal, aki megismertette az [[általános relativitáselmélet]]hez szükséges [[Differenciálgeometria|Riemann-geometriával]]. [[1912]]-ben kezdett el Einstein az [[idő]]re, mint negyedik [[dimenzió]]ra hivatkozni.
[[1914]]-ben, éppen az [[első világháború]] kitörése előtt lett Einstein [[Berlin]]ben a [[Humboldt Egyetem|helyi egyetem]] professzora és a [[Porosz Tudományos Akadémia]] tagja. Háborúellenessége és zsidó származása annyira zavarta a német nacionalistákat, hogy a már ekkor világhírű tudós elméleteit megpróbálták hiteltelenné tenni egy ellene szervezett kampányon keresztül.
| |||