5 141
szerkesztés
a (Hirvenkürpa átnevezte a(z) Egyiptomi vándorsáska lapot a következő névre: Sivatagi vándorsáska: Sok helyen fordul elő tévesen, most a helyes magyar névre javítom Puskás Gellért (Magyar Természettudományi Múzeum) ajánlása szerint.) |
(név javítása, + apróságok) |
||
{{Taxobox
| name =
| image = Schistocerca gregaria wuestenheuschrecke.jpg
| image_caption = Fiatal példány
| wikicommonscat = Schistocerca gregaria
}}
Hatalmas rajai évezredekig veszélyeztették Észak-Afrika és a Közel-Kelet megélhetését. Ma akár az emberiség által megtermelt összes élelem tizedét is képes elfogyasztani. Rajai gyorsan mozognak, ezért az egyik legveszélyesebb kártevő. Komoly tényezőnek tekinthető az éhínségek létrejöttében.
== Megjelenése ==
A [[hímnem (biológia)|hím]] hossza 60 milliméter, a [[nőnem (biológia)|nőstény]]é 80 milliméter.
== Életmódja ==
== Szaporodása ==
Ha a növényzet úgy oszlik meg az esős időszakban, hogy a nimfák összegyűlhessenek, és elég eső esett ahhoz, hogy sok pete keljen ki, akkor a nimfák összegyűlnek. Összedörzsölődő hátsó lábaik okozta inger hatására átalakulnak rajképző alakká. Színük zöldről fekete-sárgára vált, a kifejlett egyedek pedig barnáról pirosra vagy sárgára váltanak. Testük megrövidül, és feromont bocsát ki, amivel vonzza fajtársait. Így a nimfák kis csapata hamarosan rajjá nő. A felnőttek és a nimfák által kibocsátott feromon különböző, sőt, a felnőtt feromon összezavarja a nimfákat, mivel azok csak látják és tapintják, de nem szagolják egymást. Néhány nap múlva a nimfák csapata feloszlik, és újra magányos alakra váltanak. Ez a jövőben segíthet védekezni a sáskarajok ellen.
A
A nyugalmi időszakokban
A sáskarajok a széllel haladnak, és a szél sebességét is felveszik. Naponta 100
Amerre jár, a raj mindenféle növényt feleszik, sőt, ürülékével a maradékot is mérgezővé teszi az ember számára. A Biblia és a Korán is említ sáskajárásokat, és Etiópiában is több alkalommal tette súlyosabbá az éhínséget. A 20. és a 21. század sáskajárásai: 1926-1934, 1940–1948, 1949–1963, 1967–1969, 1987–1989 és 2003-2005. 1915 márciusa és októbere között az oszmán Palesztinában majdnem a teljes növényzetet elpusztította.<ref>[http://www.loc.gov/exhibits/americancolony/amcolony-locust.html The Locust Plague]</ref>
Alapvetően két csoportba sorolhatók: biokémiai vagy mikrobiológiai. A biokémiai szerek hasonlóak a természetben előforduló anyagokhoz, és nem mérgezők, csak összezavarják a rovarokat. Ide sorolhatók a feromonok. A mikrobiológiai szereket baktériumok, gombák, algák vagy vírusok állítják elő. Ezek a fajra jellemző betegséget okoznak a sáskákban.
Az 1990-es évek vége óta fejlesztettek egy szert, amit a ''[[Metarhizium acridum]]'' gomba termel. A Metarhizium gombák világszerte elterjedtek, és több rovarfajt is fertőznek. Az ''M. acridum''
A vegyi rovarirtószerekhez hasonlóan permetezik ki, de azoknál lassabban hat. Az ajánlott adagolásban két hét alatt irtja ki a sáskák 90%-át. Emiatt leginkább a nimfák ellen hatásos, amelyek a termőföldektől távol, a sivatagokban gyülekeznek. Előnye, hogy csak a sáskákra és a szöcskékre hat, így biztonságosabb, mint a vegyi irtószerek, így a sáskákat megevő ragadozók nem pusztulnak el, hanem folytathatják a sáskák ritkítását. Habár önmagukban képtelenek megelőzni a sáskajárást, segítenek kontroll alatt tartani a sáskákat, és ritkábbá tenni a rajzást. A biológiai irtószerek használata biztonságosabb, így vizek mellett és természetvédelmi területeken is bevethetők.
== Érdekességek ==
[[1988]]-ban egy vándorsáskának sikerült átrepülni az [[Atlanti-óceán]]t, és elérni a [[Karib-térség|Karib-szigetek]]et. Egy 40 milliárd egyedet számláló raj képes egyetlen nap alatt 80 000 [[tonna]] terményt „betakarítani”.<ref>[http://www.dogonews.com/2013/3/7/cairo-invaded-by-an-army-of-30-million-desert-locusts Cairo Invaded . . . By An Army of 30 million Desert Locusts!]</ref> A ''[[Metarhizium acridum]]'' nevű [[tömlősgombák|tömlősgombafajt]] az ember [[környezetbarát]] rovarirtó szerként használja
== A kultúrában ==
|