„Féja Géza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Élete: link |
||
7. sor:
== Élete ==
Édesapja Féja Kálmán, édesanyja Lokota Anna. Féja Géza tízévesen vesztette el édesapját, s még három kisebb testvére volt (köztük [[Féja Tibor]]). [[Léva|Léván]] töltötte gyermekkorát, itt végezte a gimnáziumot is. [[1919]]-ben érettségizett. 1920-tól a budapesti egyetem magyar–német szakos hallgatója, az [[Eötvös József Collegium|Eötvös-kollégium]] tagja. 1922-ben jelent meg első verse a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]ban. 1923-ban [[Szabó Dezső (író)|Szabó Dezső]] vonzásába került, 1923-ban az [[Auróra (folyóirat, 1919–1923)|Auróra]], majd az Élet és Irodalom munkatársa.
[[Fájl:Féja Géza Plaque Békéscsaba.jpg|bélyegkép|200px|<center>Emléktáblája [[Békéscsaba|Békéscsabán]]]]
14. sor:
1933-37 között [[Pesterzsébet]]en tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói [[Magyar Írás (folyóirat, 1932–1937)|Magyar Írás]] című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa, a Kazinczy Kiadó lektora, 1934-44 között a Magyarország című lap belső munkatársa volt. Közéleti tevékenységet vállalt: részt vett a [[Márciusi Front]] programjának kidolgozásában ([[Bibó István (politikus)|Bibó Istvánnal]] együtt). [[1937]]. [[március 15.|március 15-én]] ő olvasta fel a [[Nemzeti Múzeum]] lépcsőjén a Front kiáltványát. [[1937]]-ben jelent meg [[Viharsarok (könyv)|Viharsarok]] c. szociográfiája, ami után a magyar [[Viharsarok (tájegység)|tájegység]] is kapta nevét. Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották.
1938. április 23-án Budapesten házasságot kötött a nála 14 évvel fiatalabb, unitárius vallású Supka Gizella Magdolnával, dr. [[Supka Géza]] és Gere Gizella lányával.<ref>A házasságkötés bejegyezve a Budapest XI. ker. polgári házassági akv. 139/1938. folyószáma alatt.</ref>
[[1945]]-[[1956]] között [[Békéscsaba|Békéscsabán]] élt, kirekesztődött az irodalmi életből, könyvtárosként dolgozott. Politikai nézetei miatt 1945-től 1957-ig nem jelenhetett meg könyve. Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. A város és a megye szellemi életében tevékenyen részt vett. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az [[ókígyós]]i Mezőgazdasági Középiskola és a [[békéscsaba]]i Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt.
| |||