„Charles Owen Hobaugh” változatai közötti eltérés

a
linkjav.
(linkjav.)
a (linkjav.)
* [[STS–104]], a [[Atlantis űrrepülőgép]] 24. repülésének pilótája. A küldetés során szállították a [[Quest zsilipkamra|Quest zsilipkamrát]], amit a [[Canadarm2]] segítségével csatlakoztattak a [[Nemzetközi Űrállomás]]hoz (ISS). Első űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 18 órát és 35 percet (306 óra) töltött a világűrben. {{szám|8500000}} kilométert ({{szám|5300000}} mérföldet) repült, 200 alkalommal kerülte meg a Földet.
* [[STS–118]], a [[Endeavour űrrepülőgép]] 20. repülésének pilótája. A [[Nemzetközi Űrállomás]]hoz (ISS) vezető 22. [[Space Shuttle]] misszió – mely egyben a 150. amerikai emberes űrutazás. A Canadarm (RMS) manipulátor kar kezelésével elhelyezték és beüzemelték a szállított napelemtartó rácselemeket. Kirakták a 2,3 tonnányi eszközutánpótlást, átpakolták az 1,4 tonnányi hulladékot. Ellenőrizték az űrsikló hőpajzsát. Második űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 17 órát, 55 percet és 34 másodpercet (306 óra) töltött a világűrben. {{szám|8500000}} kilométert ({{szám|5274977}} mérföldet) repült, 202 kerülte meg a Földet.
* [[STS–129]], az [[Atlantis űrrepülőgép]] 31., repülésének parancsnoka. Személyzet csere, az űrállomás külsejére szerelhető eszközök és pótalkatrészek szállítása az [[ExPRESS Logistics Carrier|ExPRESS Logistics Carrier 1]] (ELC1) és az [[ExPRESS Logistics Carrier|ExPRESS Logistics Carrier 2]] (ELC2) segítségével a [[Nemzetközi Űrállomás]]ra. Az ''Atlantis'' fedélzetén repül az épülés alatt álló [[Dragon (űrhajó)|Dragon űrhajó]] kommunikációs rendszere is, melyet a repülés során teszteltek. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát, 16 percet (259 óra) töltött a világűrben. {{szám|7226177}} kilométert ({{szám|4490138}} mérföldet) repült, 171 kerülte meg a Földet.
 
== Források ==