„Lamberg Ferenc Fülöp” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
|||
8. sor:
[[Karintia|Karintiából]] származó nemesi családban született. Apja, gróf Lamberg Fülöp József ([[1748]]–[[1807]]), császári és királyi kamarás, földbirtokos, anyja, báró luzsnai és regliczei Luzsénszky Borbála ([[1771]]–[[1843]]) asszony volt.<ref name="lamberggróf">{{Cite web|url=http://genealogy.euweb.cz/lamberg/lamberg2.html|title=genealogy.eu Lamberg gróf család}}</ref> Anyai nagyszülei, báró luzsnai és regliczei Luzsénszky György ([[1721]]–[[1773]]), nagybirtokos, és gróf karancsberényi Berényi Erzsébet ([[1735]]–[[1823]]) úrnő voltak. Apja, Lamberg Fülöp József gróf [[1780]]. [[január 7.]]-én [[Mária Terézia magyar királynő]]től, indigenátust, avagy magyar nemesség honosítást nyert.<ref>A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 51. kötet - 220 - 221. oldal</ref> A gróf Lamberg család fő vonala 1931-ben halt ki, mellékágai ma is élnek.
Lamberg Ferenc Fülöp gróf fiatal korában [[1810]]-ben lépett be a
Az [[Batthyány-kormány|első felelős magyar kormány]] megalakuláskor pozsonyi hadosztályparancsnok volt. Az alakuló magyar hadseregnek égetően szüksége volt tapasztalt vezénylő tábornokokra, ezért [[Mészáros Lázár]] hadügyminiszter igyekezett őt rávenni a magyar kormány szolgálatára, de nem járt sikerrel. Mészáros emlékiratai szerint Lamberg ''„az új alkotmánynak inkább ellensége, mint barátja volt … arról a legnagyobb ellenszenvvel nyilatkozott”.''
[[Kép:Lamberg meggyilkoltatása.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött forradalmi tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte és kegyetlenül meggyilkolta Lamberget. Illusztráció, Mulattató Képesujság, 1848/37, október 7.]]
1848. [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] az udvar – [[Josip Jelačić|Jellasics horvát bán]] sikeres magyarországi előnyomulása miatt – Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes [[nádor]]ává nevezte ki Lamberg Ferencet. A kinevezés magyar miniszteri [[ellenjegyzés]] nélkül történt, ezért [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította azt. A gróf hivatalának átvételére, a miniszteri ellenjegyzés megszerzése végett [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] érkezett a magyar fővárosba. Találkozni akart a kormány tagjaival, és kissé naiv módon a neki járó katonai kíséret nélkül [[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány Lajos]]t kezdte keresni. [[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány]] miniszterelnök viszont éppen őhozzá tartott, a hadsereg állomáshelyére – mert feltételezte, hogy Lamberg a magyarországi
Ezt követően írta [[Petőfi Sándor]] az egyik legradikálisabb költeményét.
25. sor:
Lamberg halála új szakaszt nyitott a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|magyar szabadságharc]] történetében, mert végérvényesen kizárta a békés megegyezés lehetőségét. Közvetlen kiváltó oka volt annak, hogy [[V. Ferdinánd magyar király|az uralkodó]] – akihez ekkorra Lamberg halálhíre már megérkezett, a [[pákozdi csata]]vesztés híre azonban még nem – [[október 4.|október 4-én]] feloszlatta a magyar országgyűlést, és Magyarország katonai és polgári kormányzójává [[Josip Jelačić|Jellasics bánt]] nevezte ki.
==Házassága és gyermekei==
Lamberg Ferenc Fülöp gróf feleségül vette [[Bécs]]ben [[1828]]. [[április 19.]]-én gróf Hoyos Karolina (*[[Bécs]], [[1811]]. [[május 3.]]–†[[Bécs]], [[1875]]. [[április 19.]]) kisasszonyt, akinek a szülei gróf Hoyos János Ernő ([[1779]]–[[1849]]), nagybirtokos, és gróf Maria Theresia von Schlabrendorff ([[1781]]–[[1862]]) voltak.<ref name="hoyoscsalád">{{Cite web|url=http://genealogy.euweb.cz/austria/hoyos2.html#KA|title=genealogy.eu gróf Hoyos család}}</ref> A házasságukból született:
| |||