„Fertőzés” változatai közötti eltérés

[[File:Genital HPV infection incidence graph.png|bélyegkép|270px|[[Humán papillomavírus|HPV]] fertőzés (kék vonal) a szexuális tevékenység kezdete után. A legtöbb HPV-fertőzést az [[immunrendszer]] spontán módon megszünteti. A [[Rák (betegség)|rákbetegség]] előtti elváltozások (narancssárga vonal) és az invazív [[méhnyakrák]] (vörös vonal) kialakulása általában sok éves, rákot okozó HPV-típusú tartós fertőzés után következik be]]

[[File:Staphylococcus aureus, 50,000x, USDA, ARS, EMU.jpg|bélyegkép|270px|A [[Staphylococcus aureus]] baktérium átmérője 0,8–1,0 μm]]

{{egyért3|Fertőzés (regény)|A}}

A '''fertőzés''' egy idegen [[faj]] káros megtelepedését jelenti a gazdaszervezetben. A fertőzés egy olyan harc, amelyben a fertőző organizmus a gazdaszervezet erőforrásait kívánja felhasználni annak érdekében, hogy a gazdaszervezet költségére szaporodjon. A fertőző élőlény (infektív ágens, ideértve a vírusokat is<ref>Mivel a vírus nem sejtes szerveződésű, csak más élőlények sejtjeiben tud szaporodni, nem mozog, nincs reagalóképessége, nem növekszik és nincs energiatermelése sem, ezért nem sorolható az élőlények közé.</ref>) a normálistól eltérő funkciót is okozhat, esetleg elpusztíthatja a gazdaszervezetet ez esetben [[kórokozó]]nak (patogénnek) is nevezzük. Patogén organizmus lehet [[baktériumok|baktérium]], [[gombák|gomba]], állati egysejtű ([[Protozoa]]), többsejtű állati [[élősködő|parazita]] vagy [[vírus]]. Régiesen [[miazma|miazmának]] nevezték azt a betegséget okozó, egészséget károsító képességet, amely a talaj, a víz és a levegő, vagyis a környezet sajátos megbetegítő tényezői (rothadás, poshadt víz, bűzös szag stb.)<ref>{{Cite web |url=http://tgy-magazin.hu/holisztika/a-miazma-tana |title=A miazma tana |accessdate=2020-03-02 |year=2013 |month=március |publisher= TermészetGyógyász Magazin}}</ref>Patogén hatású ágens ezeken kívül az organizmusnak nem tekinthető [[prion]] is, amely egy megváltozott konformációjú polipeptid. Az [[orvostudomány]] azon ága, mely az ilyen jellegű fertőzésekkel foglalkozik, az [[infektológia]] és az [[Járványtan|epidemiológia]]. A biológia szakterületei közül az [[immunológia]] és a [[mikrobiológia]] szintén érintett ezen kérdések vizsgálatában.