„Magyar életrajzi lexikon (Gulyás)” változatai közötti eltérés

 
== Története ==
A bibliográfus Gulyás Pál már az 1910-es évektől foglalkozott a [[Szinnyei József (bibliográfus)|Szinnyei József]]-féle ''[[Magyar írók élete és munkái (Szinnyei)|Magyar írók élete és munkái]]'' című életrajzi lexikon bővítési gondolatával, amelyet a [[Magyar Tudományos Akadémia]] is támogatott. Az első világháború miattés elhúzódóaz munkálatokazt követően ínséges idők miatt csakaz Akadémia később nem tudta vállalni a sorozat kiadásával kapcsolatos teendőket. Végül az 1920-as évekévekben közepénaz kerültabban elkészültaz kézirataidőben nyomdába,a így[[Magyar jelenhetettNemzeti megMúzeum]] 1925főigazgatói éspozíciójában 1929lévő között[[Hóman Bálint]] rábeszélte Gulyást, hogy fogadja el a [[Lantos Rt.]] gondozásábanajánlatát, amely vállalta a mű kiadását. Gulyás ebbe bele is ment, és így végül megindulhatott az egyes tervezett köteteket háromhavonként négyíves füzetekre bontó kiadás. A kiadási munkálatok azonban elhúzódtak, és így 1925 és 1929 között csak az I. kötet ''(Aáchs-Bacher)'' 6jelenhetett füzetremeg 6 bontvafüzetben. 1929-ben a gazdasági válság miatt újabb problémák jelentkeztek a kiadással, és a 7. füzetből alig másfél ívre való szöveget szedtek ki. Ezt követően kéziratot a kéziratot a Kunosy-nyomda félretette. A kézirat később elkallódott, és a ''Baintner János''tól ''Baliko Lajos''ig terjedő rész elveszett.
 
Az 1930-as évek második felében Gulyásnak ismét lehetőségei nyíltak nagy műve kiadására, ebből született meg a ''[[Magyar írók élete és munkái – új sorozat (Gulyás)|Magyar írók élete és munkái új sorozata]]'', amely tehát nem teljesen azonos a ''Magyar életrajzi lexikon''al. Kiemelendő, hogy az elveszett ''Baintner János''tól ''Baliko Lajos''ig terjedő részt Gulyás saját bevallása szerint „csak igen tökéletlenül” sikerült pótolnia.
116 923

szerkesztés