„Szent Rókus Kórház” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Ifwest (vitalap | szerkesztései)
43. sor:
A szegényházban három szinten 60 főt, a kórházban „minden osztály béli személyek számára 237 külön ágyak rendeltettek”. Ebből 100 ingyenes volt, a többiért napi 12 krajcárt kellett fizetni. A gazdagoknak 12 külön szoba volt napi 50 krajcár és egy forint közötti áron fenntartva.
A személyi állomány igazgatótól a kapusig húsz fő, a javadalmazás összesen évi 3070 forint, az első igazgató Haffner Mihály volt. Az első évben felvett betegek száma 1200, de 1805-től már 2000 körül mozgott.
Itt vezette be 1847-ben [[dietil-éter]]rel és [[kloroform]]mal [[aneszteziológia|altatásos módszerét]] [[Flór Ferenc]] sebész főorvos, akit 1848-ban Pest város tiszti főorvosává és a Szent Rókus Kórház igazgatójává választottak. 1851. május 20-án, a 33 éves [[Semmelweis Ignác]] átvette az önállósult szülészeti osztály vezetését, aki itt is bevezette a klórvizes kézmosást[[kézmosás]]t, és a rendszeres takarítást, tiszta ágyneműhúzást, ezzel a [[gyermekágyi láz]]at 1% alá csökkentette. 1857-ben a kórház hivatalosan is közkórház lett, majd 1860–1862 között a kórházi ágyak száma 678-ra emelkedett. 1875-ben a kórház átvette a régi dologházi épületet, és megkezdték a fertőző betegek elkülönítését. 1876. január 19-én [[I. Ferenc József magyar király]] személyesen is megelégedését fejezte ki a rend és tisztaság miatt. 1877-ben új orvosi pályázati rend, új kórházi alapszabály és házirend készült, megszüntették a különszobákat, így lehetővé téve az egyre több elmebeteg elhelyezését. A toloncosztályt felszámolták, a rabok betegségüknek megfelelő elhelyezést kaptak. tek helyébe az ún. Pavilonrendszer lépett.
 
Budapest nagyszabású kórházépítés programját 1884-ben [[Gebhardt Lajos]]nak, a Rókus Kórház igazgatójának vezetésével egy szakbizottság dolgozta ki. Ennek értelmében még abban az évben megépült a Magyar Vöröskereszt Erzsébet Királyné Kórháza (a mai [[Országos Sportegészségügyi Intézet|Sportkórház]]), a [[Szent István Kórház]] (1885), a [[Szent László Kórház]] (1895), az új [[Szent János Kórház]] (1897), és ekkor bővítették a Szent Rókus Kórházat is.