„Viskolc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a felesleges szóköz törlése AWB
45. sor:
 
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már az [[őskor]] óta lakott. Viskolctól 2,5  km-re délkeletre található a környezetéből kiemelkedő ''„Gradina”'' nevű lelőhely, melyet délről a Jošava-patak, keletről pedig a Rit-csatorna határol. Itt a [[bronzkor]]i és késő [[vaskor]]i leletek mellett római tégla és kerámiatöredékeket, valamint középkori leleteket is találtak. Római leletek kerültek elő a falutól mintegy 700 méterre délkeletre, a Viskolc-Forkuševci út déli oldalán a ''„Mišjak”'' lelőhelyen. A Rit-csatorna felé lejtő magaslat délnyugati oldalán, a szántóföldön nagy mennyiségű téglatöredék, sírkőlapok darabjai és római pénzek bukkantak elő, melyek valószínűleg egy római temető maradványai. Ugyancsak római kori lelőhely a falutól 1,5  km-re délre fekvő ''„Vinogradi”'', mely 0,7  km-re fekszik a Jošava-tó gátjától. Itt római téglákat, cseréptöredékeket, fémtárgyakat és római pénzérméket találtak. A leletek nagy részét megsemmisítette az intenzív földművelés.
 
A mai települést már [[1438]]-ban említik ''„Wyskolcz”'' alakban.<ref>Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.</ref> A [[15. század]]ban a garai uradalom birtokközpontja volt, mely körül számos, azóta megszűnt falu létezett. A török [[1536]]-ban szállta meg a települést. A horvát lakosság átvészelte a török uralmat a [[17. század]] végéig, amikor 9 lakott ház állt a településen. A [[18. század]] első felében a betelepülések következtében lakossága megtöbbszöröződött. [[1758]]-ban már 63 ház állt itt. Ez a szám lényegében a [[19. század]] elejéig megmaradt.
 
[[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Viskovcze”'' néven található. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Viskovcze”'' néven szerepel.<ref name="Lipszky">[https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...738. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Viskovcze”'' néven 139 házzal, 884 katolikus és 8 ortodox vallású lakossal találjuk.<ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 69. o.]</ref> [[1870]]-től a horvát lakosság a közeli nagyobb városokba, Eszékre, Diakovárra, Vinkovciba és Bródba kezdett kitelepülni. A 19. század végén az elvándorolt horvátok helyére főként Bácskából nagyszámú német és magyar lakosság telepedett le.
56. sor:
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref> https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
68. sor:
 
== Kultúra ==
*A KUD „Ivan Tišov” a település kulturális és művészeti egyesülete. Az egyesületben 4 szekcióban 130 taggal működik. Rendszeres résztvevői a „Đakovački vezovi”, a „Piškorevački sokaci” és a „Đakovački bušari” fesztiváloknak.
 
*A Szent Máté plébánia „ADEO” ifjúsági csoportja
 
101 ⟶ 100 sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
 
[[Kategória: Eszék-Baranya megye települései]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Viskolc