„Episzkopalizmus” változatai közötti eltérés

Eredete a [[14. század]]ba nyúlik, a midőn az [[avignoni fogság]]ban levő pápákkal szemben az egyház helyzetének javítását az irodalomban a közzsinat föllépésétől várták, s ezt kezdik a pápákkal szemben a javítás keresztülvitelére jogosítottnak tanítani. A rendszer alapelve az, hogy a közzsinat a pápa felett áll. Ezen elv értelmében működik a pisai 1409. évi zsinat. A [[Konstanzi zsinat|konstanzi zsinat]] (1414-1418) 5. ülésében kimondja a zsinat felsőségét a pápa felett. Ismétli ezen elvet a bázeli (1431-1443) zsinat. A [[trienti zsinat]] elkerülte azon kérdés megoldását, hogy mily viszony áll fenn a pápa és püspökök között, habár gyakorlati eredményében a pápai hatalom fölénye érvényesül, mert nemcsak hogy számos, a zsinat feladatát képező tárgyat engedett át a zsinat a pápa elintézésének, milyen a katekizmus, a tiltott könyvek jegyzéke stb. hanem kifejezetten is fenntartja a pápa azon jogát, hogy a zsinat fegyelmi határozatait megváltoztathassa. Az [[Első vatikáni zsinat|I. vatikáni zsinat]] sem döntött az episzkopalizmus javára, mert a püspököket [[Joghatóság#A katolikus egyházjogban|juriszdikció]] tekintetében egészen a pápa alá rendeli.{{refhely|Pallas}}