„Evangelikalizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a felesleges szóköz törlése, linkek javítása AWB |
|||
1. sor:
{{más|Evangélikus kereszténység}}<!-- a „lutheranizmussal” -->
Az '''evangelikalizmus''' (''vagy evangelikál mozgalom, evangéliumi keresztyénség'') egy [[Kereszténység|keresztény]] mozgalom és [[teológia]]i irány a [[protestantizmus]]on belül.
Az evangelikál vagy evangéliumi kifejezést sokszor az egész protestáns kereszténységre kiterjesztik, az általunk használt kifejezés azonban ennél szűkebb. A nemzeti egyházi [[pietizmus]] és a szabad egyházak újraébredését jelöli, ami 1966 óta <ref>Evangelizáció Világkongresszus Berlinben</ref> – főként [[Billy Graham]] ösztönzésére – világméretű mozgalommá fejlődött.{{refhely|Egyháztörténeti lexikon 1.}} Egy olyan mozgalomról van szó, amely a [[Hit (vallás)|hit]], illetőleg a személyesen megtapasztalt [[üdvösség]] továbbközvetítésének együttes bemutatásának szükségszerűségét egyesíti.{{refhely|Egyháztörténeti lexikon 1.}}
Az [[ökumenikus]] mozgalom értelmében vett egyházegyesítés helyett a hívek testvéri imádkozásra, egymás kölcsönös építésére és [[Diakónus|diakonikus]] valamint [[Misszió|misszionárius]] tevékenységre gyűlnek össze. Arra törekszenek, hogy a megmerevedett kereszténységet felébresszék, a nem keresztény világot pedig evangelizálják. A hitvalló evangelikálisok ezentúl kritikát fogalmaznak meg az egyetemen tanított teológia és az egyházak ökumenikus tanácsa ellen. {{refhely|Egyháztörténeti lexikon 1.}}
12. sor:
== Történet ==
A kifejezés olyan kimondottan angolszász irányzatra utal, amely egészen a 18. századi protestáns [[Nagy ébredés|ébredési mozgalmakig]], illetve a 19. század elején lezajlott [[második nagy ébredés]]ig vezethető vissza.{{refhely|Jonathan Hill}} A 19. század végére az evangelikál teológia egyet jelentett az angolszász teológia főbb áramlataival. A század végére azonban, főleg a [[bibliakritika]] és a [[
A 20. század elején az USA-ban kemény küzdelem folyt a főbb protestáns felekezetekért, melyből többnyire a liberalizmus került ki győztesen. Az evangelikalizmus mindinkább visszavonult a közélettől, bezárkózott a szeparatizmus, a fundamentalizmus vagy a túlvilági pietizmus gettójába.{{refhely|Tony Lane}}
Az 1940-es években ez a helyzet jelentősen megváltozott mind Nagy-Britanniában, mind az USA-ban. 1943-ban megalakult a London Bible College (Bibliai Főiskola), azzal a céllal, hogy a legmagasabb tudományos színvonalat képviselje. 1944-ben a brit evangelikálok Cambridge-ben létrehozták a Tyndale Ház bibliakutató központot. Ötven év leforgása alatt az evangéliumi hívők nemhogy bekerültek a bibliakutatás főáramába, hanem a legjelesebb egyetemeken kaptak kinevezéseket. Nagy Britanniában a 20. sz. végén az evangélikálok alkották a protestáns templomba járók többségét.{{refhely|Tony Lane}}
Napjainkban az evangéliumi keresztyénség világszerte a Krisztus-hit egyik legsikeresebb formája, jóllehet hatása nagyjában-egészében az [[Angolszász nyelv|angolszász]] világra korlátozódik. A Gallup Intézet közvélemény kutatásai szerint a 21. század elején az összes amerikai felnőtt mintegy harmada vagy fele vallja magát evangéliumi keresztyénnek.{{refhely|Jonathan Hill}}
25. sor:
* Az apostolikum megrövidítetlen [[Krisztológia|krisztológiá]]jának vallása. Krisztus halálának és feltámadásának hangsúlyozása, aki a [[Megtestesülés|megtestesült]] Isten és Úr, s a bűnös emberiség [[megváltó]]ja.
* Az objektív [[megváltás]] helyett a szubjektív megváltás kiemelése. Személyes [[megtérés]] szükséges ''(keresztény [[Újjászületés (kereszténység)|újjászületés]])''
* A vallás hirdetésére és terjesztésére való hajlam. Az [[misszió|evangelizáció]]nak mind az egyén, mind a közösség számára elsődlegesnek kell lennie.
A keresztény történész professzor, David Bebbington ezt a négy szempontot így nevezte el: ''konvertizmus'' (megtérésközpontúság), ''aktivizmus'', ''biblicizmus'', ''keresztközpontúság'', és azt mondta, hogy ezek ''„Együtt alkotnak egy négyszöget azokról a prioritásokról, amelyek az evangelikalizmus alapjai”''.<ref>Bebbington, p. 3.</ref>
* A [[Szentlélek]] erejéből a [[Szent#
* A valóban hívőkből álló "Jézus közösségének" megkülönböztetése az egyház látható intézményétől
* Intenzív [[Eszkatológia|eszkatologikus]] várakozás
| |||