„Egysejtűek” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Visszavontam az utolsó változtatást (31.46.253.130), visszaállítva Csigabi szerkesztésére |
||
1. sor:
[[Fájl:EscherichiaColi NIAID.jpg|thumb|right|250px|''[[Escherichia coli]]'' baktérium]]
'''Egysejtű élőlények''', röviden '''egysejtűek''' olyan [[élőlény]]ek, amelyek egyetlen [[sejt]]ből épülnek fel, szemben a [[többsejtűek|többsejtű élőlényekkel]], melyek egynél több sejtből állnak.
A legtöbb egysejtű mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható ([[mikroorganizmus]]), de akadnak ritka kivételek. Ilyenek például:
* ''[[Valonia ventricosa]]'' – [[Zöldmoszatok|zöldmoszat]], átmérője 1–4 cm
* ''[[Syringammina fragilissima]]'' – [[Likacsosházúak|likacsosházú]], akár 20 cm-es is lehet
* ''[[Thiomargarita namibiensis]]'' – a legnagyobb ismert [[Baktériumok|baktérium]], mérete jellemzően 0,1–0,3 mm, de akár 0,75 mm-es is lehet.
Egyes egysejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek egyetlen, több [[sejtmag]]gal rendelkező halmazzá összeolvadni. Ilyenek például a [[nyálkagombák]].
fjo hfjhdsufhdasjif edv{{csonk-biológia}}▼
Az egysejtű állatok eukarióta gerinctelenek; más néven protozoák, véglények. Az első állatok a Földön; vízben, illetve más állatokban élnek. Szaporodásuk egyszerű osztódós (ivartalan).
4 csoportjuk különül el: ostorosok, csillósok, gyökérlábúak (amőbák), spórások.
Egyes többsejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek sejtjeik összeolvasztásával úgynevezett (egy sejtnek tekinthető) [[szincitium]]ot képezni. Ilyenek a [[nyálkaspórások]].
Az egysejtűek háromféle módon tudnak mozogni: hosszú ostorokkal, rövid csillókkal vagy állábakkal.
{{DEFAULTSORT:Egysejtu~ek}}
| |||