„Bűn” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→Általános keresztény nézetek: Sorrendiség, először a konkrét dolgok, utána a különböző irányzatok. |
||
33. sor:
=== Általános keresztény nézetek ===
A [[Kereszténység#A három fő irányzat|nyugati kereszténységben]] a bűnt gyakran a törvény áthágásának, vagy egyfajta szerződésszegésnek tekintik, s így a bűntelenséget, a bűntől való mentességet, azaz az [[üdvözülés]]t is inkább jogi szempontokból értelmezik: „''Aki bűnt cselekszik törvényszegést követ el, mert a bűn törvényszegés''”.<ref>1János 3:4</ref> A [[Ortodox kereszténység|keleti kereszténységben]] viszont a bűnt sokkal inkább az emberek egymás közötti és ember-Isten közötti kapcsolatokra való hatásaiban értelmezik. A Róm 6,23-ban ez áll: „a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban”. Mind a nyugati, mind a keleti kereszténység egyaránt azt vallja a Biblia alapján, hogy a bűn akadályozza az Istennel való teljes kapcsolatot, de Isten kegyelme alapján mindig készen áll a bűn megbocsátására. Ahogy János evangéliumában áll: „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (3,16).▼
A [[Tízparancsolat]] megszegése az összes keresztény egyházban súlyos bűn, amely kizárhatja az embert az örök életből. Jézus maga is sormértékként idézi a tízparancsot a gazdag ifjú esetében (Mt 19,16-30; Mk 10,17-31 Lk 18,18-23). Jézus Márk evangéliumában fölsorol még pár bűnt (a Tízparancsolattal erős átfedésben):
42 ⟶ 40 sor:
* "A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam, akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát." (Gal 5,19-23)
* "Sem tisztátalan, sem bálványimádó, sem házasságtörő, sem kéjenc, sem kicsapongó, sem tolvaj, sem kapzsi, sem részeges, sem átkozódó, sem rabló nem örökli Isten országát." (1 Kor 6,9-10)
▲A [[Kereszténység#A három fő irányzat|nyugati kereszténységben]] a bűnt gyakran a törvény áthágásának, vagy egyfajta szerződésszegésnek tekintik, s így a bűntelenséget, a bűntől való mentességet, azaz az [[üdvözülés]]t is inkább jogi szempontokból értelmezik: „''Aki bűnt cselekszik törvényszegést követ el, mert a bűn törvényszegés''”.<ref>1János 3:4</ref> A [[Ortodox kereszténység|keleti kereszténységben]] viszont a bűnt sokkal inkább az emberek egymás közötti és ember-Isten közötti kapcsolatokra való hatásaiban értelmezik. A Róm 6,23-ban ez áll: „a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban”. Mind a nyugati, mind a keleti kereszténység egyaránt azt vallja a Biblia alapján, hogy a bűn akadályozza az Istennel való teljes kapcsolatot, de Isten kegyelme alapján mindig készen áll a bűn megbocsátására. Ahogy János evangéliumában áll: „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (3,16)
A [[Szentlélek|Lélek]] az oszthatatlan egy [[Isten]] harmadik személye ([[hypostasis]]), megadja a kegyelmet a rá figyelő embernek, hogy a végső célt, és az isteni akarat teljesítését megkövetelő [[Vallási törvény|Törvény]] beteljesítését megvalósíthassák.
51. sor:
Az ember azonban a [[Sátán]] kísértésének engedve vétkezett teremtője ellen – „képi” megfogalmazásban [[Ádám (Biblia)|Ádám]] és [[Éva (Biblia)|Éva]]) ettek a tiltott gyümölcsből –, engedetlen lett Isten Igéjének, aminek eredményeként kiesett Isten tökéletes akaratából. A bűnbeesés után Ádám és Éva az Éden kertjén kívül, Isten nélkül kezdett élni, aminek végeredménye az lett, hogy a bűn elterjedt az egész földön.
-->
=== Katolicizmus ===
A [[Katolicizmus|katolikus nézet]] szerint – [[Hippói Szent Ágoston|Szent Ágoston]] meghatározását követve – a bűn „az örök Törvénnyel ellenkező szó, cselekedet vagy vágy”, amely fellázad Isten ellen, megsebzi az ember természetét, és sérti az emberi szolidaritást.<ref>[http://www.vatican.va/archive/compendium_ccc/documents/archive_2005_compendium-ccc_hu.html A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma] (KEKK). Szent István Társulat, Budapest, 2006. 392. p.</ref> Mai tanítás szerint '''a bűn engedetlenség, szeretetlenség Isten ellen'''. A [[Jézus|Megváltó]] példát mutatott, mert engedelmes és szeretetteljes volt földi életében is. Jézus nem a maga akarata szerint, - hanem az Atya akarata szerint - adta életét (a keresztfán) az emberekért, a bűneinkért. Ezért Jézusban meg vannak erősítve a hívők, hogy ellenálljanak a bűnnek.
| |||