„Kossuth Lajos” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:13CC:DA00:5D23:553A:10BA:61F4 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Barty02 (vitalap | szerkesztései)
Link javítása
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
183. sor:
Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban ellenben, ahová 1851 végén érkezett, a köztársaság kormánya, országgyűlése és népe vetekedett egymással a Kossuth iránti tisztelet és bámulat zajos kifejezésében. 1851 utolsó napján [[Millard Fillmore]] amerikai elnök fogadta Kossuthot és társait, [[1852]]. [[Január 5.|január 5-én]] a [[Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa|szenátus]], majd [[Január 7.|7-én]] a [[Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa|kongresszus]] két háza köszöntötte a magyar vendégeket.<ref>[http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/kossuth/allomasok.html Kossuth Lajos 100 évvel ezelõtti amerikai útjának állomásai] {{Wayback|url=http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/kossuth/allomasok.html |date=20161110120611 }} - Emlékkiállítás Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár</ref> A washingtoni ünneplés után hét és fél hónapos országos körút következett, melynek során 1852. február 19-én [[Cincinnati]]ban felvették a helyi [[Szabadkőművesség|szabadkőműves]] páholyba.{{refhely|Szk Kossuth}} Ezen utazásainak megvolt az a kettős eredménye, hogy eszközöket szerzett a Magyarország érdekében történő lelkesedés megújítására és hogy a világ nem feledte el Ausztria korona-tartományává tett hazánk önállóságát. Visszatérve, állandóan Londonban lakott, ahol a parlamenti és irodalmi világban sok fontos összeköttetést szerzett. Kapcsolatot tartott fenn a francia, olasz, orosz, német és lengyel emigráns körökkel, mindenekelőtt [[Giuseppe Mazzini]]val és [[Stanisław Worcell]]-lel, akiknek hatása megmutatkozott az [[1850-es évek]] eleji - kellően meg nem alapozott - felkelési kísérletek szervezésében. Az 1853–56-os [[krími háború]] idején felerősödött a Kossuth-emigráció aktivitása is, de mivel Ausztria nem állt Oroszország mellé, nem volt esély a magyar függetlenség angol-francia segítséggel történő megteremtésére.
 
A következő években Kossuth arra számított, hogy a nagyhatalmak közötti konfliktusok mégiscsak lehetővé teszik Magyarország felszabadítását; ezért összeköttetésbe lépett [[III. Napóleon francia császár]]ral. Mikor az [[1859]]-i [[szárd–francia–osztrák háború]] előkészítése idején III.&nbsp;Napóleon és [[Camillo Benso di Cavour|Camillo Cavour]] [[Szárd Királyság|szárd–piemonti]] miniszterelnök kilátásba helyezték Magyarország felszabadításának elősegítését, Kossuth Lajos megalapította a [[Magyar Nemzeti Igazgatóság]]ot Teleki Lászlóval és [[Klapka György (tábornok)|Klapka Györggyel]] és megindította a [[Magyar Légió]] szervezését. Miután III.&nbsp;Napóleon fényes [[solferinói csata|solferinói győzelme]] után váratlanul békét kötött Ausztriával, Kossuth mind egyértelműbben a függetlenségükért küzdő népek mozgalmával kívánta összekapcsolni Magyarország felszabadítását. Még mindig jelentős nemzetközi erők támogatták a [[Habsburg–Lotaringiai-ház|Habsburgok]]at, hogy birodalmuk fennmaradjon, mert Ausztriát a nagyhatalmi egyensúly fontos elemének tekintették. [[Giuseppe Garibaldi|Garibaldi]] [[1860]]-as [[szicília]]i partraszállása azonban újabb reményeket ébresztett. Katonái között sok magyar harcolt, és sikerei újabb olasz-osztrák háborút eredményezhettek volna. Erre az esetre ismét létrejött a Magyar Légió, Kossuth pedig az [[olaszok]]kal való együttműködésről tárgyalt. A háború azonban elmaradt. Bár Magyarország osztrák uralom alatt maradt, de az önkényuralom itthon is kénytelen volt meghátrálni: a hazai ellenállás és az emigráció tevékenysége egymást erősítette, hiszen az ellenállást az emigráció tevékenysége tette fenyegetővé; Kossuth és az emigráció fegyveres készülődéséhez, nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásaihoz viszont a néma és ellenálló ország adta a hátteret. A hazai és szomszédos testvérnépekkel való összefogás gondolatát sok utópisztikus elemet is tartalmazó tervekben, a jövőre nézve a már felszabadult népek majdani [[Dunai Konföderációállamkonföderáció]]jára vonatkozó, szintén utópisztikus tervében ([[1862]]. május 1.)<ref>[http://mek.niif.hu/04800/04882/html/szabadku0178.html A „Dunai Szövetség” tervezete (1862. május 1.)]</ref> fejtette ki. Kossuth [[1861]]-ben Itáliába költözött, ahonnan egyre nagyobb aggodalommal figyelte a kiegyezéshez vezető osztrák-magyar tárgyalásokat.
[[Kép:Kossuth Lajos portré kalapban.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Kossuth Lajos portré kalapban]]
[[Kép:kossuth daugerro.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Kossuth Lajos 1851-ben ([[dagerrotípia]])]]