„Kossuth Lajos” változatai közötti eltérés

A következő években Kossuth arra számított, hogy a nagyhatalmak közötti konfliktusok mégiscsak lehetővé teszik Magyarország felszabadítását; ezért összeköttetésbe lépett [[III. Napóleon francia császár]]ral. Mikor az [[1859]]-i [[szárd–francia–osztrák háború]] előkészítése idején III.&nbsp;Napóleon és [[Camillo Benso di Cavour|Camillo Cavour]] [[Szárd Királyság|szárd–piemonti]] miniszterelnök kilátásba helyezték Magyarország felszabadításának elősegítését, Kossuth Lajos megalapította a [[Magyar Nemzeti Igazgatóság]]ot Teleki Lászlóval és [[Klapka György (tábornok)|Klapka Györggyel]] és megindította a [[Magyar Légió]] szervezését. Miután III.&nbsp;Napóleon fényes [[solferinói csata|solferinói győzelme]] után váratlanul békét kötött Ausztriával, Kossuth mind egyértelműbben a függetlenségükért küzdő népek mozgalmával kívánta összekapcsolni Magyarország felszabadítását. Még mindig jelentős nemzetközi erők támogatták a [[Habsburg–Lotaringiai-ház|Habsburgok]]at, hogy birodalmuk fennmaradjon, mert Ausztriát a nagyhatalmi egyensúly fontos elemének tekintették. [[Giuseppe Garibaldi|Garibaldi]] [[1860]]-as [[szicília]]i partraszállása azonban újabb reményeket ébresztett. Katonái között sok magyar harcolt, és sikerei újabb olasz-osztrák háborút eredményezhettek volna. Erre az esetre ismét létrejött a Magyar Légió, Kossuth pedig az [[olaszok]]kal való együttműködésről tárgyalt. A háború azonban elmaradt. Bár Magyarország osztrák uralom alatt maradt, de az önkényuralom itthon is kénytelen volt meghátrálni: a hazai ellenállás és az emigráció tevékenysége egymást erősítette, hiszen az ellenállást az emigráció tevékenysége tette fenyegetővé; Kossuth és az emigráció fegyveres készülődéséhez, nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásaihoz viszont a néma és ellenálló ország adta a hátteret. A hazai és szomszédos testvérnépekkel való összefogás gondolatát sok utópisztikus elemet is tartalmazó tervekben, a jövőre nézve a már felszabadult népek majdani [[Dunai Konföderációállamkonföderáció]]jára vonatkozó, szintén utópisztikus tervében ([[1862]]. május 1.)<ref>[http://mek.niif.hu/04800/04882/html/szabadku0178.html A „Dunai Szövetség” tervezete (1862. május 1.)]</ref> fejtette ki. Kossuth [[1861]]-ben Itáliába költözött, ahonnan egyre nagyobb aggodalommal figyelte a kiegyezéshez vezető osztrák-magyar tárgyalásokat.