„Golop” változatai közötti eltérés

1 653 bájt hozzáadva ,  6 hónappal ezelőtt
inkább tataroz
(egy kis földrajzi toldás)
(inkább tataroz)
Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve
{{tataroz}}
 
{{Világörökség-portál4}}
{{Magyar település infobox
| KSH kód = 13134
}}
 
'''Golop''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Szerencsi járás]]ban,<ref>{{Cite web |url=http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |title=Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása |accessdate=2014-10-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141020132638/http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |archivedate=2014-10-20 }}</ref> [[Miskolc]]tól 45 kilométerre északkeletre, a [[tokaji borvidék]]en.
 
== Földrajza és fekvése ==
A település földrajzilag a [[Tokaj–Zempléni-hegyvidék]] kistáján, a [[Szerencsi-dombság]] északkeleti peremén, a [[Szerencs-patak]] alsó völgyében fekszik.{{refhely|MNL1999|:688.;|Dövényi 2010|:788–791.}} A patakvölgyben kialakult agyagos vályog összetételű réti öntéstalaj vízgazdálkodása kedvező, itt található a dombság legjelentősebb forrása, a 15 l/min vízhozamú Pál-kút. A településen áthalad a Szerencs és [[Hidasnémeti]] közötti [[Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal|egyvágányú vasúti mellékvonal]], saját [[Golop megállóhely|golopi megállóhellyel]].{{jegyzetrefhely|{{CitLib|tit=Magyarország kistájainak katasztere|edi=Második, átdolgozott és bővített kiadás|ass=Szerkesztette Dövényi Zoltán|red=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978-963-9545-29-8|pag=:788–791}}.}}
 
Szomszédos települései [[Monok]] (5&nbsp;km-re,) és [[Tállya]] (2&nbsp;km-re.), Aa legközelebbi város: [[Abaújszántó]] (6&nbsp;km-re), valamint [[Szerencs]] (8&nbsp;km).
 
== Története ==
[[Fájl:Golopi-kastely-2012.jpg|bélyegkép|balra|180px|…és a felújítás után 2012-ben]]
 
A terület már az [[őskor]]ban lakott volt, a település határából a [[bükki kultúra|bükki kultúrához]] sorolható [[újkőkorszak|újkőkori]] cserépanyag került elő, emellett késő [[bronzkor]]i sírokat is feltártak itt.{{refhely|MNL 1999|:688.}}
A terület legalább az ókor óta lakott, több ezer éves temetkezési helyet tártak fel. A települést [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] idejében, [[1255]]-ben említették először. Golop nevét az idők során többféle formában írták: ''Golup, Gulup és Galoph'' néven szerepelt a korabeli oklevelekben. Az 1330-as években már templom is állt a településen. 1356-tól a falu az egri káptalan birtoka volt, de 1405-től az Isépi-, Cselei- és Dobi-családok, 1435-től pedig a Dobi- és Monaki-családokat is számon tartották birtokosai között. 1473-ban részbirtokosként jegyezték fel Zombori Nagy István és Pohárnok István nevét, de mellettük a [[tokaj]]i [[pálosok]]nak is volt itt birtoka. 1548–1549-ben a falu birtokosai a Byczy-, Mucsey-, Geörbedy- és Benczy-családok voltak. 1571-ben Golopy Gáspárt tüntették fel a település birtokosaként, de az 1598.évi összeíráskor már a Szernyei-, Peresznyei- és Bakos-családok is a birtokosokközé tartoztak.
 
Golop első említése [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert ''Glup'' alakban.{{refhely|Kiss 1983|:242.;|MNL 1999|:688–689.}} A név vélhetően egy [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli [[cseh nyelv]]ből ''Hlúp'' formában ismert (jelentése ’ostoba’).{{refhely|Kiss 1983|:242.}} {{forrás|Golop nevét az idők során többféle formában írták: ''Golup, Gulup és Galoph'' néven szerepelt a korabeli oklevelekben.}} Már az Árpád-korban két, közigazgatásilag is elkülönült település volt: az [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozó várbirtok, Felsőgolop, illetve a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyéhez]] tartozó Alsógolop, amely egyházas helyként az [[Aba nemzetség]] birtoka volt.{{refhely|MNL 1999|:689.}}
A századok során Alsó- és Felső-Golop néven tulajdonképpen két község volt, melyek közül Felső-Golop [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozott [[1455]]-ig, ekkor egyesítették a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyében]] fekvő Alsó-Goloppal. Ennek ellenére még a 17. század közepén is számontartották Alsó- és Felsőgolop különállását és eltérő közigazgatását. A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek 1567-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült.
 
{{forrás|A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek 1567-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült.}}
A 18. század második felében a falu urai a Vay- és Vécsey-családok birtoka volt, de részbirtokokkal rendelkezett itt az Ibrányi- és a Reviczky-család is. Az 1800-as évek elején a báró Vay-családé volt, az 1900-as évek elején pedig Vay Sándor volt nagyobb birtokosa. A falu két kastélya közül a régebbit még báró Vay Miklós építtette.
 
<!--Ezt addig kitakarom, amíg források alapján nem tisztázom, hogy mikor van szó Felső- és mikor Alsógolopról. Pasztilla
A terület legalább az ókor óta lakott, több ezer éves temetkezési helyet tártak fel. A települést [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] idejében, [[1255]]-ben említették először. Golop nevét az idők során többféle formában írták: ''Golup, Gulup és Galoph'' néven szerepelt a korabeli oklevelekben. Az 1330-as években már templom is állt a településen. 1356-tól a falu az egri káptalan birtoka volt, de 1405-től az Isépi-, Cselei- és Dobi-családok, 1435-től pedig a Dobi- és Monaki-családokat is számon tartották birtokosai között. 1473-ban részbirtokosként jegyezték fel Zombori Nagy István és Pohárnok István nevét, de mellettük a [[tokaj]]i [[pálosok]]nak is volt itt birtoka. 1548–1549-ben a falu birtokosai a Byczy-, Mucsey-, Geörbedy- és Benczy-családok voltak. 1571-ben Golopy Gáspárt tüntették fel a település birtokosaként, de az 1598.évi összeíráskor már a Szernyei-, Peresznyei- és Bakos-családok is a birtokosokközé tartoztak.
 
A 18. század második felében a falu urai a Vay- és Vécsey-családok birtoka volt, de részbirtokokkal rendelkezett itt az Ibrányi- és a Reviczky-család is. Az 1800-as évek elején a báró Vay-családé volt, az 1900-as évek elején pedig Vay Sándor volt nagyobb birtokosa. A falu két kastélya közül a régebbit még báró Vay Miklós építtette.
-->
A 19. században már mindkét falut a báró [[Vay család]] birtokolta.{{refhely|MNL 1999|:689.}} {{forrás|Egyes források szerint Alsó- és Felső-Golop egyesítésére már 1455-ben sor került}}, valójában a 19. század végén egyesítették a két falut ''Golop'' néven, ezt követően 1950-ig Zemplén vármegye része volt.{{refhely|MNL 1999|:689.}}
[[1909]]-ben a települést elérte a vasút.
 
{{csonk-szakasz}}
 
== NépességNépessége ==
A település népességének változása:
{{népességdiagram}}
 
1910-ben a település lakossága 765, 1990-ben 703 fő volt.{{refhely|MNL 1999|:688.}} A [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak [[Magyarok|magyar]] lakossága volt.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma 2001]{{Halott link|url=http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html |date=2020-02 }}</ref>
 
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,9% ukránnak mondta magát (15,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,3%, református 21,4%, görögkatolikus 3,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 0,9% (19% nem válaszolt).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=13134 Golop] ''Helységnévtár''</ref>
 
== NevezetességekNevezetességei ==
 
[[Fájl:Golop - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Golop, a régi és az új Vay-kastély]]
 
A település legfőbb nevezetességei az egymás mellett álló [[Vay-kastélyok (Golop)|Vay-kastélyok]]. A 16–17. századi eredetű régi kastély vélhetően egy korábbi, talán a 13–14. századokra keltezhető vár helyén épült fel, amely a 19. századig kisebb átalakításokon esett át. A klasszicista stílusú új Vay-kastély 1820 körül készült el.{{refhely|MNL 1999|:689.}} Ma az új Vay-kastélyban működik az [[Ősi Magyar Címertár]] néven ismert közgyűjtemény, amelynek állandó kiállítása Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajzát, rátétes és hímzett ábrázolását, valamint történelmi zászlókat mutat be.
* Református temploma – a reformáció előtti időkben épült.
* Római katolikus temploma – [[1886]]-ban épült.
* Ősi Magyar Címertár – a Vay-kastély jobb szárnyában, a volt általános iskola helyiségeiben működik az Ősi Magyar Címertár. Az Ősi Magyar Címereinkért Alapítvány állandó kiállításán Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajza, rátétes és hímzett ábrázolásai, valamint történelmi zászlók tekinthetők meg.
* [[Vay-kastélyok (Golop)|Vay-kastély (régi)]]
* [[Vay-kastélyok (Golop)|Vay-kastély (új)]]
* [http://www.osicimer.hu Ősi Magyar Címertár]
 
A település református temploma a 17. században épült, ebben az időben készült el festett famennyezete is. Az épületet 1911-es felújításakor kissé átalakították.{{refhely|MNL 1999|:689.}} {{forrás|A római katolikus templom 1886-ban épült.}}
== Környező települések ==
[[Monok]] 5&nbsp;km-re, [[Tállya]] 2&nbsp;km-re. A legközelebbi város: [[Abaújszántó]] 6&nbsp;km-re.
 
== Források ==
* [[Borovszky Samu]]: Zemplén vármegye.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* [[Borovszky Samu]]: Zemplén vármegye.
*{{hely|Dövényi 2010}}{{CitLib|tit=Magyarország kistájainak katasztere|edi=Második, átdolgozott és bővített kiadás|ass=Szerkesztette Dövényi Zoltán|red=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978-963-9545-29-8|pag=788–791}}
*{{hely|Kiss 1983}}{{CitLib|aut=Kiss Lajos|tit=Földrajzi nevek etimológiai szótára|edi=Harmadik kiadás|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1983|isbn=9630533464}}
*{{hely|MNL 1999}}{{MNL|8}}
 
== További információk ==