„J. D. Salinger” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Források: portál
→‎Élete: forma
32. sor:
 
== Élete ==
[[Manhattan (városrész)|Manhattanben]] született, lengyel [[Zsidók|zsidó]] apa és [[írek|ír]] [[Katolicizmus|katolikus]] anya gyermekeként.<ref>Anyja betért, amikor összeházasodott az apjával, és Jerome David a [[bar micvó]]ján tudta meg, hogy csak apja született zsidó.</ref> Apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger Manhattan nyugati felének különböző állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát választotta a 9. és 10. osztály elvégzéséhez. Ezután felvételt nyert a [[Wayne (Pennsylvania)|wayne]]-i ([[Pennsylvania]]) [[Valley Forge]] katonai akadémiára. Itteni élményeiről írta [[Rozsban a fogó]] (Zabhegyező) című regényét. A [[New York Egyetem]]et egy tengerjáró hajón kapott munka kedvéért hagyta el a második félév után. [[1938]]-ban szülei [[Bécs]]be küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze [[német nyelv|német]] és [[francia nyelv|francia]] nyelvtudását. Egy hónappal az [[Anschluss]] előtt hagyta el [[Ausztria|Ausztriát]]. A [[Collegeville (Pennsylvania)|collegeville]]-i ([[Pennsylvania]]) [[Ursinus College]]-ba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. [[1939]]-ben a [[Columbia Egyetem]]en irodalmat hallgatott [[Whit Burnet]]nél. Ő közölte először lapjában Salinger egyik írását.
[[1942]]-ben behívták a [[hadsereg]]be, részt vett a [[normandiai partraszállás]]ban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg [[Ernest Hemingway]]t is. Feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]], de kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért [[Németország]]ba.
[[Fájl:Catcher-in-the-rye-red-cover.jpg|bélyegkép|A [[Rozsban a fogó]] (Zabhegyező) 1985-ös kiadása]]
[[1948]]-tól a ''[[The New Yorker]]'' című újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tőle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú művét, a ''Slight Rebellion off Madison''-t, de ezt a háború miatt csak [[1946]]-ban jelentették meg. A ''Slight Rebellion off Madison''-ban jelenik meg Holden Caulfield, akinek később egy egész regényt szentelt, főművét: az [[1951]]-ben megjelent [[Rozsban a fogó]]t ''(Catcher in the Rye,'' 2015 előtti magyar címén ''Zabhegyező).'' A művet szabadszájúsága miatt több országban és egyes amerikai államokban is betiltották.<ref>Az „átkozott” szó például 255 alkalommal fordul elő benne.</ref> Napjainkban évente 250 000 példányban kel el. [[1953]]-ban néhány novelláját a ''[[The New Yorker]]''-ben közölték. 1961-ben adta ki a ''Franny and Zooey''-t, [[1963]]-ban a ''Magasabbra a tetőt, ácsok'' és ''Seymour: Bemutatás'' című kisregényeit. 1953-ban [[Cornish (New Hampshire)|Cornish]]ba ([[New Hampshire]]) költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség és az egyetemi diákság életében, később teljesen visszavonult, majd [[Marlow]]-ba költözött. [[1955]]-ben összeházasodott Claire Douglas egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A ''Franny and Zooey'' című művében Franny figurája Claire életén alapul. [[1965]]-ben elváltak és azóta nem publikált új művet sem. [[1978]]-ban a [[Newsweek]] felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult.
A világtól elvonultan élt. 1972-ben egy évig viszonya volt [[Joyce Maynard]] 18 éves írónővel.
Az ezredfordulón lánya, Margaret ''Dream Catcher: A Memoire'' címmel adta ki visszaemlékezéseit, amelyben sok Salinger-legendát megcáfolt.