„Golop” változatai közötti eltérés

2 764 bájt hozzáadva ,  6 hónappal ezelőtt
adatok
(inkább tataroz)
Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve
(adatok)
}}
 
'''Golop''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Szerencsi járás]]ban,<ref>{{Cite web |url=http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |title=Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása |accessdate=2014-10-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141020132638/http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |archivedate=2014-10-20 }}</ref> [[Miskolc]]tól 45 kilométerre északkeletre, a [[tokaji borvidék]]en. A település 1881-ben a korábbi ''Alsógolop'' és ''Felsőgolop'' egyesítésével alakult ki.
 
== Földrajza és fekvése ==
A település földrajzilag a [[Tokaj–Zempléni-hegyvidék]] kistáján, a [[Szerencsi-dombság]] északkeleti peremén, a [[Szerencs-patak]] alsó völgyében fekszik.{{refhely|MNL1999|:688.;|Dövényi 2010|:788–791.}} A patakvölgyben kialakult agyagos vályog összetételű réti öntéstalaj vízgazdálkodása kedvező, itt található a dombság legjelentősebb forrása, a 15 l/min vízhozamú Pál-kút. A településen áthalad a Szerencs és [[Hidasnémeti]] közötti [[Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal|egyvágányú vasúti mellékvonal]], [[Golop megállóhely|golopi megállóhellyel]].{{refhely|Dövényi 2010|:788–791.}} A mai település történeti magját alkotó egykori Alsógolopot délről a Somos-hegy, északról a Malom-árok (vagy Sás-pataka) határolta.{{refhely|Dongó 1901a|:153.;|Dongó 1901b|:325.}}
 
Szomszédos települései [[Monok]] (5&nbsp;km) és [[Tállya]] (2&nbsp;km), a legközelebbi város [[Abaújszántó]] (6&nbsp;km), valamint [[Szerencs]] (8&nbsp;km).
A terület már az [[őskor]]ban lakott volt, a település határából a [[bükki kultúra|bükki kultúrához]] sorolható [[újkőkorszak|újkőkori]] cserépanyag került elő, emellett késő [[bronzkor]]i sírokat is feltártak itt.{{refhely|MNL 1999|:688.}}
 
Golop első említése [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert ''Glup'' alakban.{{refhely|Kiss 1983|:242.;|MNL 1999|:688–689.}} A név vélhetően egy [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli [[cseh nyelv]]ből ''Hlúp'' formában ismert (jelentése ’ostoba’).{{refhely|Kiss 1983|:242.}} {{forrás|GolopA nevéttelepülés azneve időke soránkorai többféleszázadok formában írták:okleveleiben ''GolupGaloph, Gulup'' és Galoph''Kulup'' névenformában szerepeltis afelbukkant.{{refhely|Dongó korabeli1900|:261.;|Dongó oklevelekben1902|:64.}} <!--''Golup''--> Már az Árpád-korban két, közigazgatásilag is elkülönült település volt: az [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozó várbirtok, Felsőgolop, illetve a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyéhez]] tartozó Alsógolop, amely egyházas helyként az [[Aba nemzetség]] birtoka volt, valamint az [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozó várbirtok, Felsőgolop (''Felsewgolop,'' 1427).{{refhely|Dongó 1900|:261.;|MNL 1999|:689.}} 1564-ben Alsógolophoz tartozó pusztaként jegyezték fel ''Szenteskúta (Zenthes Kutha)'' nevét.{{refhely|Dongó 1902|:64.}}
 
{{forrás|A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek 1567-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült.}}
A 18. század második felében a falu urai a Vay- és Vécsey-családok birtoka volt, de részbirtokokkal rendelkezett itt az Ibrányi- és a Reviczky-család is. Az 1800-as évek elején a báró Vay-családé volt, az 1900-as évek elején pedig Vay Sándor volt nagyobb birtokosa. A falu két kastélya közül a régebbit még báró Vay Miklós építtette.
-->
Történelmileg Alsógolop a Golopy család birtoka volt, magjuk szakadtával a báró [[Vay család]] lett birtokosa, de az Andrássy család is rendelkezett birtokrészekkel a faluban.{{refhely|Dongó 1901b|:325.}}
A 19. században már mindkét falut a báró [[Vay család]] birtokolta.{{refhely|MNL 1999|:689.}} {{forrás|Egyes források szerint Alsó- és Felső-Golop egyesítésére már 1455-ben sor került}}, valójában a 19. század végén egyesítették a két falut ''Golop'' néven, ezt követően 1950-ig Zemplén vármegye része volt.{{refhely|MNL 1999|:689.}}
 
A 19. században már mindkét falut a Vay család birtokolta,{{refhely|MNL 1999|:689.}} bár a század elején Alsógolopon még a báró Vétsey családnak is voltak elzálogosított birtokrészei.{{refhely|Dongó 1901a|:152–153.}} Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu sovány szántóit és kaszálóit művelte, emellett szőlőhegyén „másod- és harmadrendű” minőségű bort is előállítottak.{{refhely|Dongó 1901a|:153.}} A lakosság nagy része református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a [[monok]]i egyházközséghez tartoztak,{{refhely|Dongó 1901b|:325.}} akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.{{refhely|Krasznyánszky 1902|:684.}}
 
{{forrás|Egyes források szerint Alsó- és Felső-Golop egyesítésére már 1455-ben sor került}}, valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként sorolja fel.{{refhely|Dongó 1900|:261.}} A két falut 1881-ben egyesítették, voltaképpen Felsőgolopot Alsógolophoz csatolták, az így kialakult új település ''Golop'' néven 1950-ig Zemplén vármegye része volt.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|MNL 1999|:689.}}
[[1909]]-ben a települést elérte a vasút.
== Források ==
* [[Borovszky Samu]]: Zemplén vármegye.
*{{hely|Dongó 1900}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Zemplén-vármegye történeti földrajza (XXVI. közlemény)|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1900|tom=6|fasc=9|lun=9|pag=260–262}}
*{{hely|Dongó 1901a}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Adatok Alsó-Golop helyrajzához|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1901|tom=7|fasc=5|lun=5|pag=152–153}}
*{{hely|Dongó 1901b}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Zemplénvármegye politikai és helyrajzi ösmertetése (69. folytatás)|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1901|tom=7|fasc=11|lun=11|pag=324–327}}
*{{hely|Dongó 1902}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Kemechey-irományok|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1902|tom=8|fasc=2|lun=2|pag=63–64}}
*{{hely|Dövényi 2010}}{{CitLib|tit=Magyarország kistájainak katasztere|edi=Második, átdolgozott és bővített kiadás|ass=Szerkesztette Dövényi Zoltán|red=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978-963-9545-29-8|pag=788–791}}
*{{hely|Kiss 1983}}{{CitLib|aut=Kiss Lajos|tit=Földrajzi nevek etimológiai szótára|edi=Harmadik kiadás|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1983|isbn=9630533464}}
*{{hely|Krasznyánszky 1902}}{{CitPer|aut=Krasznyánszky János|tit=Szűz Mária tiszteletének nyilvánulásai hazánkban (folytatás)|per=Magyar Sion|tom=16|ann=1902|pag=666–701}}
*{{hely|MNL 1999}}{{MNL|8}}