Wikipédia

„Golop” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Borovszky rendbetétele
adatok
39. sor:
<!--Az 1330-as években már templom is állt a településen.
-->
Történelmileg Alsógolop a Golopy család birtoka, ősi fészke volt,{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}} de az oklevelek tanúsága szerint az évszázadok során mások is szereztek itt birtokrészeket: az [[egri főegyházmegye|egri káptalan]] (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és [[Monoky család|Monoky]] családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a [[tokaj]]i [[pálos rend|pálosok]] (1473/1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598).{{refhely|Borovszky 1905|:48., 364., 519., 531.}} Időközben egy 1567-es forrás a [[török hódoltság|törökök]] által elpusztított helyként említette Golopot.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} A Golopy család utolsó birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben, 1605-ben magva szakadt a családnak.{{refhely|Nagy 1858|:417–418.;|Borovszky 1905|:48.}} A család kihalásával a 18. század második felétől a báró [[Vay család|Vay]] és [[Vécsey család|Vécsey]] családok lettek Alsógolop birtokosai, de mellettük az [[Andrássy család (tarcali)|AndrássyAndrássyak]], IbrányiIbrányiak és [[Reviczky család|ReviczkyReviczkyek]] család is rendelkezettrendelkeztek birtokrészekkel a faluban.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}}
 
A 19. század elején már mindkét falut a Vay család birtokolta,{{refhely|MNL 1999|:689.}} bár Alsógolopon a Vécsey családnak még voltak elzálogosított birtokrészei.{{refhely|Dongó 1901a|:152–153.}} Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu szántóit és kaszálóit művelte, emellett a [[tokaji borvidék]]hez tartozó szőlőhegyén „másod- és harmadrendű” minőségű bort termeltek.{{refhely|Dongó 1901a|:153.;|Borovszky 1905|:188.}} A 19. század derekán [[dohány]]termesztéséről is nevezetes volt a falu.{{refhely|Borovszky 1905|:494.}} A lakosság nagy része református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a [[monok]]i egyházközséghez tartoztak,{{refhely|Dongó 1901b|:325.}} akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.{{refhely|Krasznyánszky 1902|:684. • |Borovszky 1905|:48. 1886-ra teszi felépültét.}} [[Borovszky Samu]] 1905-ben már római katolikus többségű településként említette a 109 házzal rendelkező, 700 lakosú egyesített települést.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}}
 
Egyes források szerint Alsó- és Felsőgolop egyesítésére már 1455-ben sor került,{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként sorolta fel.{{refhely|Dongó 1900|:261.}} 1850-ben Golop továbbra is ún. kétlaki község maradt: míg véglegesítették Alsógolop Zemplén vármegyéhez tartozását, a felsőgolopi rész [[Abaúj-Torna vármegye]] része maradt. A két falut az 1881. évi LXIII. törvénycikkel, 1882. április 4-benei hatállyal egyesítették, voltaképpen Felsőgolopot Alsógolophoz csatolták,. azAz így kialakult új település ''Golop'' néven 1950-ig Zemplén vármegye Szerencsi járásának része volt.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|Gyalay 1997|:II/770., 1442.;|MNL 1999|:689.}}
{{forrás|1909-ben a települést elérte a vasút.}}
73. sor:
 
A település református temploma a 17. században épült, ebben az időben készült el festett famennyezete is. Az épületet 1911-es felújításakor kissé átalakították.{{refhely|MNL 1999|:689.}} {{forrás|A római katolikus templom 1886-ban épült.}}
 
=== Nevezetes golopiak ===
*Golopon született és hunyt el [[Vay Miklós (szobrász)|Vay Miklós]] (1828–1886) szobrász, [[Vay Miklós (politikus)|Vay Miklós]] (1802–1894) politikus, főrendiházi elnök fia.{{jegyzet|{{ÚMÉL|6|1152–1153}}}}
 
== Jegyzetek ==
84 ⟶ 87 sor:
*{{hely|Dongó 1902}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Kemechey-irományok|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1902|tom=8|fasc=2|lun=2|pag=63–64}}
*{{hely|Dövényi 2010}}{{CitLib|tit=Magyarország kistájainak katasztere|edi=Második, átdolgozott és bővített kiadás|ass=Szerkesztette Dövényi Zoltán|red=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978-963-9545-29-8|pag=788–791}}
*{{hely|Gyalay 1997}}{{CitLib|aut=Gyalay Mihály|tit=Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon|edi=Második kiadás|loc=Budapest|ann=1997|red=Egeler Kft.
*{{hely|Kiss 1983}}{{CitLib|aut=Kiss Lajos|tit=Földrajzi nevek etimológiai szótára|edi=Harmadik kiadás|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1983|isbn=9630533464}}
*{{hely|Krasznyánszky 1902}}{{CitPer|aut=Krasznyánszky János|tit=Szűz Mária tiszteletének nyilvánulásai hazánkban (folytatás)|per=Magyar Sion|tom=16|ann=1902|pag=666–701}}
*{{hely|MNL 1999}}{{MNL|8}}
*{{hely|Nagy 1858}}{{CitLib|aut=Nagy Iván|tit=Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal IV.|loc=Pest|red=Ráth Mór|ann=1858}}
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Golop”