Wikipédia

„Golop” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
bedolgoztam inkább a diagramba
Adatok
28. sor:
 
Szomszédos települései [[Monok]] (5 km) és [[Tállya]] (2 km), a legközelebbi város [[Abaújszántó]] (6 km), valamint [[Szerencs]] (8 km).
 
== Neve ==
Golop első említése [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert ''Glup'' alakban.{{refhely|Kiss 1983|:242.;|MNL 1999|:688–689.}} A név vélhetően egy [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli [[cseh nyelv]]ből ''Hlúp'' formában ismert (jelentése ’ostoba’).{{refhely|Kiss 1983|:242.}} Korábbi elképzelések nem zárták ki azt a lehetőséget, hogy a településnév eredete egy kun személynévben keresendő.{{refhely|Barna 1931|:42.}} A település neve e korai századok okleveleiben ''Galoph, Gulup, Kolop'' és ''Kulup'' formában is felbukkant.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|Dongó 1902|:64.;|Borovszky 1905|:48.;|Barna 1931|:43.}}
 
== Története ==
[[Fájl:Vay Miklós kastélya, Golop.jpg|bélyegkép|balra|180px|BáróA régi Vay Miklós golopi kastélya-kastély 2002-ben…]]
[[Fájl:Golopi-kastely-2012.jpg|bélyegkép|balra|180px|…és a felújítás után, 2012-ben]]
 
A terület már az [[őskor]]ban lakott volt, a település határából a [[bükki kultúra|bükki kultúrához]] sorolható [[újkőkorszak|újkőkori]] cserépanyag került elő, emellett késő [[bronzkor]]i sírokat is feltártak itt.{{refhely|MNL 1999|:688.}}
 
Golop első említése [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert ''Glup'' alakban.{{refhely|Kiss 1983|:242.;|MNL 1999|:688–689.}} A név vélhetően egy [[szláv nyelvek|szláv]] eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli [[cseh nyelv]]ből ''Hlúp'' formában ismert (jelentése ’ostoba’).{{refhely|Kiss 1983|:242.}} A település neve e korai századok okleveleiben ''Galoph, Gulup'' és ''Kulup'' formában is felbukkant.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|Dongó 1902|:64.;|Borovszky 1905|:48.}} Mármár az Árpád-korban voltaképpen két, közigazgatásilag isegymástól elkülönült település volt: a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyéhez]] tartozó Golop vagy Alsógolop, amely egyházas helyként a Golopyak és az [[Aba nemzetség]] birtoka volt, valamint az [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozó várbirtok, Felsőgolop (''Felsewgolop,'' 1427).{{refhely|Dongó 1900|:261.;|MNL 1999|:689.}} 15641296-benban Alsógolophoz tartozó pusztakénttelepülésrészként jegyezték fel ''SzenteskútaSzenteskuta (Zenthes Kutha-Kuta)'' nevét, amelyet 1564-es okiratok már iscsak elhagyott pusztaként említenek.{{refhely|Dongó 1902|:64.;|Barna 1931|:44.}}
 
Történelmileg1255-ben az uralkodó, IV. Béla Mátyás szepesi prépost testvérének, Andrásnak adományozta Golopot.{{refhely|Barna 1931|:42.;|Ferenczy 1980|:175.}} Ő Alsógoloplett a Golopy család birtoka,első ősinévről fészkeismert voltőse, a falu pedig az elkövetkező bő három évszázadra utódainak családi birtoka.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.;|Barna 1931|:42.}} de azAz oklevelek tanúsága szerint aza évszázadokszázadok során a Golopyakon túl mások is szereztek itt birtokrészeket: az Aba nemzetség debrői ága (1258), Monoky Mihály (1354), az [[egri főegyházmegye|egri káptalan]] (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és [[Monoky család|Monoky]] családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a [[tokaj]]i [[pálos rend|pálosok]] (1473/1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598).{{refhely|Borovszky 1905|:48., 364., 519., 531.}} Időközben egy 1567-es forrás a [[török hódoltság;|törökök]]Barna által elpusztított helyként említette Golopot.{{refhely|Borovszky 19051931|:4842–44.}} A Golopy család utolsó birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben, 1605-ben magva szakadt a családnak.{{refhely|Nagy 1858|:417–418.;|Borovszky 1905|:48.}} AGolop már a 1814. század másodikelején felétőlbizonyosan aegyházas báróhely [[Vayvolt, család|Vay]]az és1332–1337. [[Vécseyévek család|Vécsey]]tizedszedő családoklajstromában lettekemlítették Alsógolop birtokosaiMindenszentek-templomát, deés mellettükJános aznevű [[Andrássy családpapját.{{refhely|Barna (tarcali)1931|Andrássyak]],:44.}} IbrányiakIdőközben ésegy 1576-os forrás a [[Reviczkytörök családhódoltság|Reviczkyektörökök]] isáltal rendelkeztekteljesen birtokrészekkelelpusztított ahelyként falubanemlítette Golopot.{{refhely|DongóBarna 1901b1931|:32544.; • |Borovszky 1905|:48. tévesen 1567-et említ.}} ▼
<!--Az 1330-as években már templom is állt a településen.
-->
▲Történelmileg Alsógolop a Golopy család birtoka, ősi fészke volt,{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}} de az oklevelek tanúsága szerint az évszázadok során mások is szereztek itt birtokrészeket: az [[egri főegyházmegye|egri káptalan]] (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és [[Monoky család|Monoky]] családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a [[tokaj]]i [[pálos rend|pálosok]] (1473/1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598).{{refhely|Borovszky 1905|:48., 364., 519., 531.}} Időközben egy 1567-es forrás a [[török hódoltság|törökök]] által elpusztított helyként említette Golopot.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} A Golopy család utolsó birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben, 1605-ben magva szakadt a családnak.{{refhely|Nagy 1858|:417–418.;|Borovszky 1905|:48.}} A 18. század második felétől a báró [[Vay család|Vay]] és [[Vécsey család|Vécsey]] családok lettek Alsógolop birtokosai, de mellettük az [[Andrássy család (tarcali)|Andrássyak]], Ibrányiak és [[Reviczky család|Reviczkyek]] is rendelkeztek birtokrészekkel a faluban.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}}
 
A báró [[Vay család]] 1721-ben tűnt fel először a forrásokban mint golopi birtokos, ezt követően vette kezdetét itteni birtokközpontjuk kialakítása.{{refhely|Ferenczy 1980|:175.}} A 18. század második felétől a Vay mellett a [[Vécsey család|Vécsey]] család is birtokos lett Alsógolopon, de mellettük az [[Andrássy család (tarcali)|Andrássyak]], Ibrányiak és [[Reviczky család|Reviczkyek]] is rendelkeztek birtokrészekkel a faluban.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}} A 19. század elején már mindkét falut a Vay család birtokolta,{{refhely|MNL 1999|:689.}} bár Alsógolopon a Vécsey családnak még voltak elzálogosított birtokrészei.{{refhely|Dongó 1901a|:152–153.}}

Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 fős népességű Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu szántóit és kaszálóit művelte, emellett a [[tokaji borvidék]]hez tartozó szőlőhegyénszőlőhegyein (Kisoldal, Gázó stb.) „másod- és harmadrendű” minőségű bort termeltek.{{refhely|Dongó 1901a|:153.;|Borovszky 1905|:188.;|Barna 1931|:45.}} A 19. század derekán [[dohány]]termesztéséről is nevezetes volt a falu.{{refhely|Borovszky 1905|:494.}} A lakosság nagy része református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a [[monok]]i egyházközséghez tartoztak,{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Barna 1931|:44.}} akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.{{refhely|Krasznyánszky 1902|:684. • |Borovszky 1905|:48. 1886-ra teszi felépültét.}} [[Borovszky Samu]] 1905-ben már római katolikus többségű településként említette a 109 házzal rendelkező, 700 lakosú egyesített települést.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} 1920-ban Golop 827 lakosának 64,0%-a római katolikus, 28,7%-a református, 4.6%-a görögkatolikus, 2,1%-a pedig izraelita vallású volt.{{refhely|Barna 1931|:45.}}
 
Egyes források szerint Alsó- és Felsőgolop egyesítésére már 1455-ben sor került,{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegyei településként sorolta fel.{{refhely|Dongó 1900|:261.}} 1850-ben Golop továbbra is ún. kétlaki község maradt: míg véglegesítették Alsógolop Zemplén vármegyéhez tartozását, a felsőgolopi rész [[Abaúj-Torna vármegye]] része maradt. A két falut az 1881. évi LXIII. törvénycikkel, 1882. április 4-ei hatállyal egyesítették, voltaképpen Felsőgolopot Alsógolophoz csatolták. Az így kialakult új település ''Golop'' néven 1950-ig Zemplén vármegye Szerencsi járásának része volt.{{refhely|Dongó 1900|:261.;|Gyalay 1997|:II/770., 1442.;|MNL 1999|:689.}}
47 ⟶ 50 sor:
{{forrás|1909-ben a települést elérte a vasút.}}
 
==Közélete==
===Polgármesterei===
* 1990–1994:
68 ⟶ 70 sor:
[[Fájl:Golop - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|A régi és az új Vay-kastély]]
 
A település legfőbb nevezetességei az egymás mellett álló [[Vay-kastélyok (Golop)|Vay-kastélyok]]. A 16–17. századiszázadok eredetűsorán többszöri hozzátoldásokkal felépült régi kastély vélhetően egy korábbi, talán a 13–14. századokra keltezhető vár helyén épült fel, amely a 19. századig kisebb átalakításokon esett át (pl. főbejárati homlokzata barokkos keretet kapott). A klasszicista stílusú, copf jegyeket magán viselő új Vay-kastély 1820 körül készült el.{{refhely|Ferenczy 1980|:175.;|MNL 1999|:689.}} Ma az új Vay-kastélyban működik az [[Ősi Magyar Címertár]] néven ismert közgyűjtemény, amelynek állandó kiállítása Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajzát, rátétes és hímzett ábrázolását, valamint történelmi zászlókat mutat be. A település református temploma a 17. században épült, ebben az időben készült el festett famennyezete is. Az épületet 1911-es felújításakor kissé átalakították.{{refhely|MNL 1999|:689.}} Mindhárom épület – a két kastély és a református templom – 1960 óta műemléki védettséget élvez.{{refhely|Ferenczy 1980|:181.}}
 
A település református temploma a 17. században épült, ebben az időben készült el festett famennyezete is. Az épületet 1911-es felújításakor kissé átalakították.{{refhely|MNL 1999|:689.}} {{forrás|A római katolikus templom 1886-ban épült.}}
 
=== Nevezetes golopiak ===
*A golopi új kastély építtetője, a birtokközpont felvirágoztatója [[Vay Miklós (hadmérnök)|Vay Miklós]] (1756–1824) katonatiszt, hadmérnök volt.{{refhely|Barna 1931|:44.}}
*Golopon született és hunyt el [[Vay Miklós (szobrász)|Vay Miklós]] (1828–1886) szobrász, [[Vay Miklós (politikus)|Vay Miklós]] (1802–1894) politikus, főrendiházi elnök fia.{{jegyzet|{{ÚMÉL|6|1152–1153}}}}
 
79 ⟶ 80 sor:
 
== Források ==
*{{hely|Barna 1931}}{{CitLib|tit=Magyar városok monografiája|subtit=Szerencs és vidéke|ass=Szerk. Barna János|loc=Budapest|red=Magyar Városok Monografiája Kiadóhivatala|ann=1931}}
*{{hely|Borovszky 1905}}{{CitLib|aut=Borovszky Samu|tit=Magyarország vármegyéi és városai|subtit=Zemplén vármegye|loc=|red=Országos Monografia Társaság|ann=1905}}
*{{hely|Dongó 1900}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Zemplén-vármegye történeti földrajza (XXVI. közlemény)|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1900|tom=6|fasc=9|lun=9|pag=260–262}}
85 ⟶ 87 sor:
*{{hely|Dongó 1902}}{{CitPer|aut=Dongó Gy. Géza|tit=Kemechey-irományok|per=Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez|ann=1902|tom=8|fasc=2|lun=2|pag=63–64}}
*{{hely|Dövényi 2010}}{{CitLib|tit=Magyarország kistájainak katasztere|edi=Második, átdolgozott és bővített kiadás|ass=Szerkesztette Dövényi Zoltán|red=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978-963-9545-29-8|pag=788–791}}
*{{hely|Ferenczy 1980}}{{CitPer|aut=Ferenczy Károly|tit=Tűnődés Golopon|per=Műemlékvédelem|tom=24|fasc=3|ann=1980|pag=172–185}}
*{{hely|Gyalay 1997}}{{CitLib|aut=Gyalay Mihály|tit=Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon|edi=Második kiadás|loc=Budapest|ann=1997|red=Egeler Kft.
*{{hely|Kiss 1983}}{{CitLib|aut=Kiss Lajos|tit=Földrajzi nevek etimológiai szótára|edi=Harmadik kiadás|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1983|isbn=9630533464}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Golop”