„Dzsedkaré Iszeszi” változatai közötti eltérés

Dzsedkaré valószínűleg több mint negyven évig ült Egyiptom trónján, uralkodása az Óbirodalom új korszakának kezdetét jelentette.{{refhely|azonos=Hor491}} [[Uszerkaf]], az V. dinasztia alapítója óta először nem építtetett [[Ré]]nek szentelt [[naptemplom]]ot, ami talán [[Ozirisz]] növekvő társadalmi fontosságának bizonyítéka. Dzsedkaré a hivatali címek rendszerének létrehozása óta először átalakította az egyiptomi államszervezetet is.{{refhely|Trigger|211. o.|azonos=Tri211}} Megreformálta még az [[Abu-Szír|abu-szíri]] királyi temetőben nyugvó elődei [[halottkultusz]]át és [[halotti templom|templomaik]] papságát.{{refhely|Strudwick 1985|307. és 339. o.|azonos=Str307339}}

 

 

Dzsedkaré sírja egy [[szakkara]]i [[piramis]], amely a ''Nefer Dzsedkaré'', azaz ''Dzsedkaré gyönyörű/jóságos'' nevet kapta.{{refhely|Lehner|153. o.|azonos=Leh153}} A piramis ma romokban áll, mivel még az ókorban elhordták az azt védő külső kőréteget.{{refhely|Lehner|153. o.|azonos=Leh153}} Dzsedkaré [[múmia|múmiája]] azonban a sírkamrában volt, amikor azt az 1940-es években felfedezték. A múmián végzett mérésekkel régészek megállapították, hogy a fáraó az ötvenes éveiben hunyt el.{{refhely|Verner 2001b|410. o|azonos=Ver410}} Halála után Dzsedkarét halotti kultusz övezte az Óbirodalom végéig, a [[VI. dinasztia]] során pedig különösen nagy tiszteletben tartották, a dinasztia fáraói jelentős áldozatokat ajánlottak fel [[halotti templom]]ának.{{refhely|Baud és Dobrev|41. és 54. o.|azonos=Bau4154}} Régészeti leletek arra utalnak, hogy halotti kultusza az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] során is fennmaradt.{{refhely|Wildung|60–63. o.|azonos=Wil6063}} Az egyiptomiak tudatában [[Ptahhotep]] [[vezír (ókori Egyiptom)|vezír]] királyaként is tovább élt. Ptahhotep volt ''[[Ptahhotep intelmei]]nek'' állítólagos szerzője, amely az egyiptomi [[intelemirodalom]] egyik legkorábbi alkotása.{{refhely|Horne|62–78. o.|azonos=Hor6278}}

Egyiptomtól délre Dzsedkaré legalább egy expedíciót küldött a helyi [[diorit]]bányákba, [[Abu Szimbel]]től 65 km-re északnyugatra (az ezekben a bányákban kitermelt kő valójában a [[gneisz]] kétfajta változata, ám egyiptológusok hibásan dioritként hivatkoznak rá).{{refhely|azonos=Gri79}}{{refhely|Harrell|395. o.|azonos=Har395}} Dzsedkaré nem az első és egyetlen fáraó volt, aki kihasználta ezen bányákat: már a IV. dinasztia alatt is használva volt, és későbbi korok, így a VI. dinasztia és a Középbirodalom királyai is kiaknázták a terület nyersanyagait.{{refhely|azonos=Har395}}

 

 

=== Hadviselés ===