„Lukács György (filozófus)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kiegészítés a Lukács-archívummal kapcsolatban |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
51. sor:
=== Bécsi emigrációban (1919–1930) ===
[[Fájl:HistClassConcCoverGerman.gif|bélyegkép|A ''[[Történelem és osztálytudat]]'' első, német nyelvű kiadásának címlapja (1923)]]
A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] bukása után egy hónapig még Budapesten bujkált, az illegális pár szervezésén munkálkodott, majd [[Korvin Ottó]] elfogatása után [[1919]]. [[Szeptember 1.|szeptember elsején]] [[Bécs]]be menekült, ahol a bécsi ideiglenes Központi Bizottság tagja, a [[Kommunista Internacionálé]] (Komintern) nem sokkal később, [[1921]]-ben leállított délkelet-európai folyóirata, a ''[[Kommunismus (folyóirat)|Kommunismus]]'' és a német párt ''[[Die Internationale (folyóirat)|Die Internationale]]'' nevű elméleti orgánumának munkatársa lett.
86 ⟶ 87 sor:
=== Belső emigrációban (1956–1965) ===
Lukács úgy érzékelte, hogy megszabadulva az elháríthatatlan kötelezettségektől végre nekiláthat voltaképpeni művei, esztétikája és etikája megírásának. Lukács már az [[1950-es évek]] első felében foglalkozott egy, az esztétikai visszatükrözés problémáival foglalkozó monográfia tervével; terve megvalósításának első lépéseként publikálja [[1957]]-ben ''[[A különösség mint esztétikai kategória]]'' (''Über die Besonderheit als Kategorie der Asthetik'') című kötetét. [[Kép:Lukács György filozófus, mellette Déry Tiborné. Fortepan 13776.jpg|288x288px|bélyegkép|Lukács [[Kunsági Mária|Kunsági Máriával]], [[Déry Tibor]] feleségével|alt=]]1963-ban jelent meg [[Nyugat-Németország|Nyugat-Németországban]] ''[[Az esztétikum sajátossága]]'' (''Die Eigenart des Ästhetischen''), eredeti elképzelései szerint kései esztétikájának első része, amelyet egy, az esztétikai magatartásnak és egy, a művészet társadalomtörténetének szentelt második és harmadik kötet követett volna (a folytatásnak azonban még vázlatai, jegyzetei sem kerültek elő). A kései esztétika korántsem egyszerűen valamiféle összegzése 1930 után született esztétikai-irodalmi írásainak (Lukács ekkorról datálta érett önmagát, korábbi írásaitól, ideértve a ''Történelem és osztálytudat''ot is, többé-kevésbé mindvégig elhatárolta magát) – bizonyos gondolatai az esszékorszakig vagy a heidelbergi esztétikai kéziratokig visszanyomozhatók, ahogy visszanyomozható alapeszméje is, tudniillik hogy a művészet tette egy amúgy idegen vagy csak technikailag kezelhető világ emberhez hozzámért világgá szelídítése az ábrázolásban (''Az esztétikum sajátossága'' nyelvén ebben rejlik a művészet defetisizáló küldetése), és hogy a művészetben ilyenformán az emberiség önnön belsővé tévő emlékezetét tisztelheti: azt a sajátos szervet, amelynek révén az ember hozzáfér saját nembeli lényegéhez. ▼
▲1963-ban jelent meg [[Nyugat-Németország|Nyugat-Németországban]] ''[[Az esztétikum sajátossága]]'' (''Die Eigenart des Ästhetischen''), eredeti elképzelései szerint kései esztétikájának első része, amelyet egy, az esztétikai magatartásnak és egy, a művészet társadalomtörténetének szentelt második és harmadik kötet követett volna (a folytatásnak azonban még vázlatai, jegyzetei sem kerültek elő). A kései esztétika korántsem egyszerűen valamiféle összegzése 1930 után született esztétikai-irodalmi írásainak (Lukács ekkorról datálta érett önmagát, korábbi írásaitól, ideértve a ''Történelem és osztálytudat''ot is, többé-kevésbé mindvégig elhatárolta magát) – bizonyos gondolatai az esszékorszakig vagy a heidelbergi esztétikai kéziratokig visszanyomozhatók, ahogy visszanyomozható alapeszméje is, tudniillik hogy a művészet tette egy amúgy idegen vagy csak technikailag kezelhető világ emberhez hozzámért világgá szelídítése az ábrázolásban (''Az esztétikum sajátossága'' nyelvén ebben rejlik a művészet defetisizáló küldetése), és hogy a művészetben ilyenformán az emberiség önnön belsővé tévő emlékezetét tisztelheti: azt a sajátos szervet, amelynek révén az ember hozzáfér saját nembeli lényegéhez.
A kései esztétika talán nem minden porcikájában egynemű, és inkább a klasszikus művészet teóriája, mintsem kifejezetten az avantgárd művészeté (ami magyarázza, hogy kevésbé ragadta meg a publikum fantáziáját, mint korai írásai), de ugyanúgy a klasszikus német idealizmus esztétikai gondolkodásának a jegyében fogant, mint [[Theodor Adorno|Theodor W. Adorno]] ebből a szempontból más karakterű és Lukáccsal megszállottan hadakozó [[Esztétikai elmélet|''Esztétikai elmélet''e]]. Amikor a könyv megjelent, mindenesetre úgy tűnt, kiindulópontja lehet a marxizmus egy újfajta, a dogmatizmus eszmevilágától radikálisan eltérő értelmezésének (Lukács maga a marxizmus reneszánszáról beszélt).
98 ⟶ 96 sor:
=== Utolsó évei (1965–1971) ===
== Tanítványai ==
[[Fájl:Lukacs Gyorgy sirja.jpg|bélyegkép|287x287px|Lukács György sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: Mm. J. 13.]]Lukács György tanítványainak egy csoportja alkotta a [[1960-as évek|60-as években]] az úgynevezett ''[[budapesti iskola|budapesti iskolát]].'' Tagjai: [[Fehér Ferenc (filozófus)|Fehér Ferenc]] ([[1933]]–[[1994]]), [[Heller Ágnes]] ([[1929]]–[[2019]]), [[Márkus György]] ([[1934]]–[[2016]]), [[Vajda Mihály]] ([[1935]]–). Tágabb értelemben véve [[Almási Miklós]] ([[1932]]–) és [[Hermann István]] ([[1925]]–[[1986]]) is körükbe tartozott.
A budapesti iskola, vagy „Lukács-iskola” tanítványait, akik közé például [[Kis János (filozófus)|Kis János]], [[Bence György]], [[Ludassy Mária]], [[Radnóti Sándor]] tartozik, a publicisztikai zsargon néha „Lukács-óvodának” nevezi.
115 ⟶ 113 sor:
== Lukács Archívum és Könyvtár ==
[[Fájl:Georg Lukács plaque, Belgrád rakpart 2, 2017 Belváros-Lipótváros.jpg|bélyegkép|437x437px|Lukács emléktáblája utolsó lakhelyén]]
A Lukács Archívum és Könyvtár 1971-ben, röviddel Lukács halála után jött létre a [[Magyar Tudományos Akadémia]] intézményeként; minthogy Lukács egykori lakásában ([[Belgrád rakpart]] 2.) rendezkedett be, Lukács könyvtárát, kéziratait és levelezését őrizve egyszerre volt kutatóhely és múzeum. Az Archívumban munkatársai közé tartozott – többek között – [[Agárdi Péter (irodalomtörténész)|Agárdi Péter]], [[Bán Zoltán András]], [[Hévizi Ottó (író)|Hévizi Ottó]], [[Kardos András]], [[Mesterházi Miklós]], [[Radnóti Sándor]], [[Sziklai László]] és [[Tallár Ferenc]]. Amíg bizonyos önállósággal működhetett, több, korábban kiadatlan Lukács-írást jelentetett meg, kiadásokhoz biztosította a filológia hátteret, több könyvsorozatot gondozott és kiszolgálta a hozzá forduló kutatókat. 2012-ben eltávolították tudományos munkatársait, 2016-ban pedig az MTA kinyilvánította, hogy szándékában áll fölszámolni az Archívumot.<ref>{{Cite web |title=Archívum |url=https://www.lana.info.hu/archivum/ |work=Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány |accessdate=2020-03-23 |language=hu-HU}}</ref> A fenntartó MTA Könyvtár és Információs Központ 2018. május 24-én bizonytalan időre bezárta az Archívumot, az utolsó hozzáértő munkatársat kitiltotta, a kéziratos hagyatékot pedig elszállította.<ref>{{Cite news|title=A LANA 2018. júniusi közleménye|url=https://www.lana.info.hu/wp-content/uploads/2019/05/HUK%C3%B6zlem%C3%A9ny-2018.-j%C3%BAnius-17.pdf}}</ref>
Monok István a [[Magyar Tudomány]] 2017 augusztusi számában ''Az emlékezet közgyűjteményi megőrzése Lukács György hagyatéka kapcsán'' címmel jelentetett meg cikket az Archívumról<ref>{{Cite web |title=Magyar Tudomány • 2017 8 • Monok István |url=http://www.matud.iif.hu/2017/08/03.htm |work=www.matud.iif.hu |accessdate=2020-03-23}}</ref>, amelyre annak korábbi munkatársai ''Érted jöttek, nem ellened – Az MTA és a Lukács Archívum'' című cikkükben válaszoltak az [[Élet és Irodalom|Élet és Irodalomban]]. Állításuk szerint Monok „számos ponton állít valótlanságot, olykor téved, máskor szándékosan vezeti félre olvasóit, ezzel súlyosan inszinuálva a [[Lukács Archívum|Lukács Archívumot]] mint intézményt, illetve valaha volt munkatársait”, valamint „a lap [[Kelemen János (filozófus)|Kelemen János]] kérését, hogy néhány helyreigazító megjegyzést fűzhessen Monok írásához, elutasította”<ref>{{Cite web |title=Érted jöttek, nem ellened |url=https://www.es.hu/cikk/2017-09-08/agardi-peter-kardos-andras-mesterhazi-miklos/erted-jottek-nem-ellened.html |work=ES.hu |accessdate=2020-03-23 |language=hu}}</ref>.
A '''Lukács Archívum Nemzetközi Alapítványt''' (LANA) 2016-ban hozták létre egyetemei tanárok, az Eszmélet szerkesztői és az Archívum korábbi munkatársai válaszként az MTA döntésére. A tiltakozás hatására az Akadémia elállt az Archívum azonnali fölszámolásának szándékától, az Archívum sorsa ezzel együtt bizonytalan, jelenleg be van zárva. A LANA célja ezzel együtt is a Lukács Archívum eredeti formájában, a Lukács-könyvtár és a Lukács-kéziratok őrzőjeként és tudományos műhelyként való megőrzése, illetve helyreállítása.<ref>{{Cite web |title=Alapítvány |url=https://www.lana.info.hu/alapitvany/ |work=Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány |accessdate=2020-03-23 |language=hu-HU}}</ref> Az Alapítvány védnökeinek névsorában szerepel [[Étienne Balibar|Etienne Balibar]], [[Terry Eagleton]], [[Jürgen Habermas]], [[Fredric Jameson]] és több más világszerte ismert tudós neve.<ref>{{Cite web |title=Védnökség |url=https://www.lana.info.hu/alapitvany/vednokseg/ |work=Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány |accessdate=2020-03-23 |language=hu-HU}}</ref>
== Főbb művei ==
143 ⟶ 142 sor:
*
[[Kép:Szent István Park. Statue of György Lukács. - Budapest.JPG|bélyegkép|345x345px|[[Varga Imre (szobrász)|Varga Imre]] Lukács-szobra, amely 2017-es eltávolításáig a [[Szent István park|Szent István parkban]] állt]]
== Díjai ==
| |||