„Golop” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vay-kastélyok |
Vépi (vitalap | szerkesztései) →Története: kékít |
||
46. sor:
1255-ben IV. Béla király Mátyás szepesi prépost testvérének, Andrásnak adományozta Golopot.{{refhely|Barna 1931|:42.;|Ferenczy 1980|:175.}} Ő lett a Golopy család első névről ismert őse, a falu pedig az elkövetkező bő három évszázadra utódainak családi birtoka.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.;|Barna 1931|:42.}} Golop már a 14. század első felében bizonyosan egyházas hely volt, az 1332–1337. évek tizedszedő lajstromában említették Mindenszentek-templomát, és János nevű papját.{{refhely|Barna 1931|:44.}} Az oklevelek tanúsága szerint a századok során a Golopyakon túl mások is szereztek itt birtokrészeket: az [[Aba nemzetség]] debrői ága (1258), Monoky Mihály (1354), az [[egri főegyházmegye|egri káptalan]] (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és [[Monoky család|Monoky]] családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a [[tokaj]]i [[pálos rend|pálosok]] (1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598).{{refhely|Borovszky 1905|:48., 364., 519., 531.;|Barna 1931|:42–44.}} A Golopy család utolsó helyi birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben, 1605-ben magva szakadt a családnak.{{refhely|Nagy 1858|:417–418.;|Borovszky 1905|:48.}} Időközben egy 1576-os forrás a [[török hódoltság|törökök]] által teljesen elpusztított helyként említette a falut.{{refhely|Barna 1931|:44. • |Borovszky 1905|:48. tévesen 1567-et említ.}}
A török dúlást követően a báró [[Vay család]] 1721-ben tűnt fel először a forrásokban mint golopi birtokos, ezt követően vette kezdetét itteni birtokközpontjuk kialakítása.{{refhely|Ferenczy 1980|:175.}} A 18. század második felétől a Vay mellett a [[Vécsey család (hernádvécsei)|Vécsey]] család is birtokos lett Alsógolopon, de az [[Andrássy család (tarcali)|Andrássyak]], Ibrányiak és [[Reviczky család|Reviczkyek]] is rendelkeztek birtokrészekkel a faluban.{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Borovszky 1905|:48.}} A 19. század elején már mindkét falut a Vay család birtokolta,{{refhely|MNL 1999|:689.}} bár Alsógolopon a Vécsey családnak még voltak elzálogosított birtokrészei.{{refhely|Dongó 1901a|:152–153.}}
Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 lakosú Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu szántóit és kaszálóit művelte, emellett a 18. század óta a hegyaljai vagy [[tokaji borvidék]]hez tartozó szőlőhegyein (Kisoldal, Gázó stb.) „másod- és harmadrendű” minőségű bort termeltek.{{refhely|Fényes 1837|:386.;|Dongó 1901a|:153.;|Borovszky 1905|:188.;|Barna 1931|:45.;|Gyalay 1997|:134.;|Prepog 2012|:395.}} A 19. század végén, de még a filoxéravész előtt, 1873-ban a golopi szőlőbirtokosok 81,6 hektáron évi 380 akó bort termeltek.{{refhely|Frisnyák 1984|:77.}} A 19. század derekán [[dohány]]termesztéséről is nevezetes volt a falu.{{refhely|Borovszky 1905|:494.}} A lakosság nagy része a 19. század második felében még református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a [[monok]]i egyházközséghez tartoztak,{{refhely|Dongó 1901b|:325.;|Barna 1931|:44.}} akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen.{{refhely|Krasznyánszky 1902|:684. • |Borovszky 1905|:48. 1886-ra teszi felépültét.}} Ugyanekkor a falu görögkatolikus lakói az [[abaújszántó]]i, az izraeliták pedig a [[tállya]]i egyházközséghez tartoztak.{{refhely|KSH 1996|:147.}} [[Borovszky Samu]] 1905-ben már római katolikus többségű településként említette a 109 házzal rendelkező, 700 lakosú egyesített települést.{{refhely|Borovszky 1905|:48.}} 1920-ban Golop 827 lakosának 64,0%-a római katolikus, 28,7%-a református, 4.6%-a görögkatolikus, 2,1%-a pedig izraelita vallású volt.{{refhely|Barna 1931|:45.}}
| |||