„Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
35. sor:
Miután [[1920]]. [[július 4.|július 4]]-én aláírták a [[trianoni békeszerződés]]t, a Védő Ligák Szövetségével közösen pályázatot írtak ki a magyarság aktuális életérzését kifejező rövid imádságra, illetve jelmondatra. Ezen pályázat győztese lett a [[Magyar Hiszekegy]], illetve a „''Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország''” frázis. A szervezet még [[1920]]-ban [[irredentizmus|irredenta]] [[bélyeg]]sorozatot adatott ki, illetve a saját országos gyűjtéséből összejött pénzből csináltatta és állíttatta fel [[1921]]. [[január 16.|január 16]]-án a budapesti [[Szabadság tér (Budapest)|Szabadság téren]] (a jelenlegi rózsaágyás helyén) az úgynevezett [[irredenta szobrok]]at, azaz az egyes elcsatolt részeket (Észak, Dél, Kelet és Nyugat) egy-egy szoborral jelképező szoborcsoportot. Az Irredenta szobrokat az akkori jelentős szobrászművészek készítették el: „Kelet” (Csaba vezér), [[Pásztor János (szobrász)|Pásztor János]] szobrászművész alkotása; „Észak” (Hungária), [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]] műve; „Dél” (Délvidék), [[Szentgyörgyi István (szobrász)|Szentgyörgyi István]] alkotása; és „Nyugat” (Hadúr), [[Sidló Ferenc]] szobrászművész érdeme.<ref name="irredentaszobrok">{{Cite web|url=http://budapestcity.org/11-egyeb/eltunt/Irredenta-szobrok/index-hu.htm|title=budapestcity.org Irredenta szobrok}}</ref> Ezeket 1946-ban elbontották, hogy a közvetlenül mellette felállított és máig látható szovjet hősi emlékmű látványát ne zavarják.
 
A Területvédő Liga utódai „találták„találta meg” és használtákhasználta fel saját propagandacéljaira [[József Attila]] [[1922]]-ben írt ''[[Nem, nem, soha!]]'' című versét, aminek kissé módosított címe, a ''Nem! Nem! Soha!'' aztán rövid úton gyakorlatilag a liga (nem hivatalos) országos jelszavává vált.
A Védőligák Szövetsége, az Erdélyi Magyar Szövetség, a Délvidéki Liga feloszoltatván, ezek helyébe a magyar "''irredenták honvédelmi pártot''" alakítottak. Az országos szervező bizottság élén [[Urmánczy Nándor]], dr. Király Aladár, dr. Sándor László, Ilosvay Gusztáv és dr. [[Persay Ferenc]] állanak.<ref>Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.1921-07-16 / 29. szám</ref> A [[Honvédelmi Párt]] hivatalosan [[1921]]. [[szeptember 16.]]-án alakult meg; az elnöke [[Urmánczy Nándor]], a korelnöke Persay Ferenc lett.<ref>Budapesti Hírlap, 1921. október(41. évfolyam, 218–244. szám)1921-10-18 / 232. szám</ref> [[1922]]-ben Persay Ferenc tevékenykedett a Honvédelmi Párton belül a "''követgyülésének és a követgyülés feloszlatott központi irodájának elnökeként''".<ref>Pesti Hírlap, 1922. március (44. évfolyam, 49-74. szám)1922-03-01 / 49. szám</ref>
 
Területvédő Liga utódai „találták meg” és használták fel saját propagandacéljaira [[József Attila]] [[1922]]-ben írt ''[[Nem, nem, soha!]]'' című versét, aminek kissé módosított címe, a ''Nem! Nem! Soha!'' aztán rövid úton gyakorlatilag a liga (nem hivatalos) országos jelszavává vált.
 
A területvédők elnöke Lóczy Lajos lemondását követően gróf [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]], majd [[Urmánczy Nándor]] lett, mígnem az [[1920-as évek]] közepén a központosítás és az átszervezések jegyében be nem olvasztották a [[Magyar Nemzeti Szövetség]]be.
 
A Védőligák Szövetsége, az Erdélyi Magyar Szövetség, és a Délvidéki Liga feloszoltatván, ezek helyébe a magyar "''irredenták honvédelmi pártot''" alakítottak. Az országos szervező bizottság élén [[Urmánczy Nándor]], dr. Király Aladár, dr. Sándor László, Ilosvay Gusztáv és dr. [[Persay Ferenc]] állanakvezetésével politikai pártot is alapított.<ref>Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.1921-07-16 / 29. szám</ref> A [[Honvédelmi Párt]] hivatalosan [[1921]]. [[szeptember 16.]]-án alakult meg; az elnöke [[Urmánczy Nándor]], a korelnöke Persay Ferenc lett.<ref>Budapesti Hírlap, 1921. október(41. évfolyam, 218–244. szám)1921-10-18 / 232. szám</ref> [[1922]]-ben Persay Ferenc tevékenykedett a Honvédelmi Párton belül a "''követgyülésének és a követgyülés feloszlatott központi irodájának elnökeként''".<ref>Pesti Hírlap, 1922. március (44. évfolyam, 49-74. szám)1922-03-01 / 49. szám</ref>
 
== Kiadványaik ==