„Baptista mozgalom” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bficsor (vitalap | szerkesztései)
További módosítások Arcanum beli adatok alapján.
Bficsor (vitalap | szerkesztései)
a További módosítások Arcanum beli adatok alapján.
43. sor:
1844-ben több Hamburgban tartózkodó magyar iparos az ottani baptista gyülekezethez csatlakozott és visszatérésük után terjesztették a hitüket, de nem alkottak önálló hitközséget és csendben járták az országot. Ekkor még számottevő hívő nem csatlakozott hozzájuk.
 
1871-ben Nagyszalontán kezdett kibontakozni az első "újkori" gyülekezett, amikor Novák Antal biblia árus egy 7-8 fős biblia olvasó társaságot talált (akik vezetője Lajos János puskaműves volt)<ref>"A magyar baptisták üdvözlik Hardingot", Az Est, 1920.11.06., 3. oldal</ref>. 1875-re Nagyszalontán a diakónusz Kornya Mihály vendéglős lett, pénztárnok Lajos János.
1873.-ban Mayer Henrik (ő német anyanyelvű volt és ezen a nyelven prédikált, és Nassauból érkezett, mint "brit (''londoni'') és külföldi biblia társulat ügynökeként jött Budapestre"<ref>"A baptisták elismerése", Pesti Napló, 1905.11.04., 6. oldal</ref><ref>"A baptistákról", Alkotmány, 1905.11.18., 9. oldal</ref>; egyes források szerint Meyer) asztalos a saját lakásán (Hárompipa utca 11., fszt. 2.) kezdte meg a misszionáriusi tevékenységét és a kezdetekben német nyelven folyt a prédikálás.
 
1873.-ban Mayer Henrik (ő német anyanyelvű volt és ezen a nyelven prédikált, és Nassauból érkezett, mint "brit (''londoni'') és külföldi biblia társulat ügynökeként jött Budapestre"<ref>"A baptisták elismerése", Pesti Napló, 1905.11.04., 6. oldal</ref><ref>"A baptistákról", Alkotmány, 1905.11.18., 9. oldal</ref>; egyes források szerint Meyer) asztalos a saját lakásán (Budapest, Hárompipa utca 11., fszt. 2.) kezdte meg a misszionáriusi tevékenységét és a kezdetekben német nyelven folyt a prédikálás.
1874-ben az ország különböző pontjain lévő baptisták a budapestiekhez csatlakoztak és egy hitközséggé alakultak. A vezető Mayer Henrik volt és két diakónusza Kaiblinger György (asztalos, Buda, 5 pacsirta utca) és Tatter János (kovács, óbudai hajógyár) volt. Tatter János volt a pénztárnok is. Itt két helyen gyülekeztek: Hárompipa utca 11-ben és az óbudai Korona utca 719.-ben.
 
1874-ben az ország különböző pontjain lévő baptisták a budapestiekhez csatlakoztak és egy hitközséggé alakultak. A vezető Mayer Henrik volt és két diakónusza Kaiblinger György (asztalos, Buda, 5 pacsirta utca) és Tatter János (kovács, óbudai hajógyár) volt. Tatter János volt a pénztárnok is. IttBudapesten két helyen gyülekeztek, heti 2-2 alkalommal: Hárompipa utca 11-ben és az óbudai Korona utca 719.-ben.
1875-ben vidéken is megindult az "agitáció" és Nagyszalontán (diakónusz Kornya Mihály vendéglős, pénztárnok Lajos János, puskaműves), Nagyszebenben és Újvidéken (diakónusz és pénztárnok Bernhard Péter) is "állomással" rendelkeztek.
 
1876. Mayer Henrik kérvényezte a Belügyminisztáriumnál Budapesten és országosan a szabad vallásgyakorlását és a baptista hitszónoki címének elismerését, de elutasították.