„Baptista mozgalom” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
További módosítások Arcanum beli adatok alapján. |
a További módosítások Arcanum beli adatok alapján. |
||
43. sor:
1844-ben több Hamburgban tartózkodó magyar iparos az ottani baptista gyülekezethez csatlakozott és visszatérésük után terjesztették a hitüket, de nem alkottak önálló hitközséget és csendben járták az országot. Ekkor még számottevő hívő nem csatlakozott hozzájuk.
1871-ben Nagyszalontán kezdett kibontakozni az első "újkori" gyülekezett, amikor Novák Antal biblia árus egy 7-8 fős biblia olvasó társaságot talált (akik vezetője Lajos János puskaműves volt)<ref>"A magyar baptisták üdvözlik Hardingot", Az Est, 1920.11.06., 3. oldal</ref>. 1875-re Nagyszalontán a diakónusz Kornya Mihály vendéglős lett, pénztárnok Lajos János.
1873.-ban Mayer Henrik (ő német anyanyelvű volt és ezen a nyelven prédikált, és Nassauból érkezett, mint "brit (''londoni'') és külföldi biblia társulat ügynökeként jött Budapestre"<ref>"A baptisták elismerése", Pesti Napló, 1905.11.04., 6. oldal</ref><ref>"A baptistákról", Alkotmány, 1905.11.18., 9. oldal</ref>; egyes források szerint Meyer) asztalos a saját lakásán (Hárompipa utca 11., fszt. 2.) kezdte meg a misszionáriusi tevékenységét és a kezdetekben német nyelven folyt a prédikálás.▼
▲1873
1874-ben az ország különböző pontjain lévő baptisták a budapestiekhez csatlakoztak és egy hitközséggé alakultak. A vezető Mayer Henrik volt és két diakónusza Kaiblinger György (asztalos, Buda, 5 pacsirta utca) és Tatter János (kovács, óbudai hajógyár) volt. Tatter János volt a pénztárnok is. Itt két helyen gyülekeztek: Hárompipa utca 11-ben és az óbudai Korona utca 719.-ben.▼
▲1874-ben az ország különböző pontjain lévő baptisták a budapestiekhez csatlakoztak és egy hitközséggé alakultak. A vezető Mayer Henrik volt és két diakónusza Kaiblinger György (asztalos, Buda, 5 pacsirta utca) és Tatter János (kovács, óbudai hajógyár) volt. Tatter János volt a pénztárnok is.
1876. Mayer Henrik kérvényezte a Belügyminisztáriumnál Budapesten és országosan a szabad vallásgyakorlását és a baptista hitszónoki címének elismerését, de elutasították.
|