„Manysik” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
18. sor:
A '''manysik''' (saját nemzeti nevükön: manysz, mányszi, a [[komik]]nál: jögrajak ''(jögra-nép)'', a régi [[orosz nyelv|orosz]] évkönyvekben: jugri, orosz eredetű régies magyar elnevezéssel: vogulok) a [[Finnugor nyelvrokonság|finnugor elmélet]] szerint a magyarság legközelebbi nyelvrokonai. Elterjedt tévhit, hogy a krónikákban szereplő, Szkítiával keletről határos ''Regnum Jurianorum'' a manysikra utalna, azonban ennek a névnek [[Jugria|Jugriával]]{{wd|Q1580934}} való azonosítása [[Hunfalvy Pál]] önkényes következtetése, ami annyira elterjedt a köztudatban, hogy [[a Pallas nagy lexikona]] tényként közli a sosemvolt joraiani népnevet.<ref>[http://real-j.mtak.hu/2720/1/NyelvtudomanyiKozlemenyek_045.pdf Gombocz Zoltán: Scythia], in NyK 45. 154. oldal, 1917</ref>
Számuk mintegy 6000-7000 fő (az 1940-es években: 6342) [[Szibéria]] nyugati részében az [[Urál (hegység)|Ural]] hegységtől az [[Ob]] folyamig, s a [[Tavda]] folyótól dél felé a Szigváig, az É. sz. 58-66°, K. h. 76-85° között élnek, {{szám|210000|km2}} területen. Hat, egymástól határozottan különváló nyelvjáráson beszélnek, szomszédaik: keletre és északra a törzsrokon hantik, nyugatra a komik, délnyugatra és délre az [[oroszok]], délkeletre a [[tatárok]]. A manysiföldi falvak száma 247, ebből azonban csak 179 manysi, a többi falu: 14 hanti, 44 orosz (eloroszosodott manysik), 10-ből pedig kiköltöztek. Falvaik 2-3 házból állnak, a legnagyobb sincs több 7 háznál. Az egész manysiföld lápos, mocsaras erdőségekből (fenyvesekből) áll, benne rén- és jávorszarvassal, medvével, farkassal, különböző szőrméjű rókával (fekete és fehér), nyuszttal, nyesttel, szürke mókussal, hóddal, vidrával, továbbá fajddal, császármadárral, sassal stb. Hajdan sokkal nagyobb területet foglaltak el, a XVII. századi Jugria (beleszámítva az hantik földjét is) {{szám|890000|km2}} volt, benne 46 bekerített helységgel vagy várossal, melyben több mint 50 fejedelem uralkodott, az előkelők számára pedig abból következtethetünk, hogy egy ízben (1500 körül) az oroszok ezernél többet ejtettek közülük fogságba, ami alapján a hanti-manysi nép akkor legalább 80-100 ezer fősre becsülhető. Az 1631-i [[fekete himlő]] azonban elragadta az élők felét, és ezt a csapást nem tudták kiheverni. A XVIII. század vége felé körülbelül 40 000 hanti és 12 000 manysi volt, azóta ez a szám lassan
Vallásos világnézetük alapja a természetimádás, legfőbb istenük az ég és a föld teremtője, akit Numi Tarémnek vagy Tórémnek neveznek, aki maga az ég. Mellette igen előkelő helyet foglalnak el az „ég fiak” (tarem-pîhet), avagy a nemzeti hősök szellemei, akik között a legnevezetesebbek: a „világ ügyelő” Szarnyu-atér (arany fejedelem), Numi Tarém legkisebb fia és a munkeszi Khant-tarém (had-isten), ők már bizonyos helyhez vannak kötve, ahol egykor székeltek. Ezeken a helyeken vannak bálványaik (ún. pupi) is, melyek szent helyek, így tisztátalan állapotban nem szabad megjelenni, továbbá nem szabad füvet leszakítani, gallyat letörni, vagy vizéből inni, főzni. Ezeken az istenségeken kívül vannak különböző földalatti, vízi, [[tűzifa]], hegyi s erdei manók és [[tündér]]ek, mint pl. a betegség- és halálhozó Khulya-atér, az erdőkre és vadjaira ügyelő Meng. Nevezetesebb mitikus alakok még Kaltés asszony és Elmkhalesz (a lég halandója), aki a főisten rendelkezésének végrehajtója: a föld, hegységek, emberek, állatok, életfoglalkozási eszközök stb. megalkotásában vett részt.
| |||