„Hiénc Köztársaság” változatai közötti eltérés

Szlovákiától nehéz lett volna 1939 előtt követelni, az Osztrák Köztársaság név is anakronizmus, Pozsony vm. pótolva; alapvető nyelvi hibák és a hivatkozásból levágott toldalékok mondatonként javítva
a (→‎top: link kékítés AWB)
(Szlovákiától nehéz lett volna 1939 előtt követelni, az Osztrák Köztársaság név is anakronizmus, Pozsony vm. pótolva; alapvető nyelvi hibák és a hivatkozásból levágott toldalékok mondatonként javítva)
 
| Vezető1 = [[Hans Suchard]]
}}
'''Hiénc Köztársaság''', német nyelven '''Republik Heinzenland''', heánc nyelvjárásban '''Republik Hoanznlaund''' [[1918]]. [[november 22.|november 22]]-én került kikiáltásra [[Nagymarton|Nagymartonban]]ban. Egyike az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] romjain keletkezett államoknak, amelyek kevés ideig maradtak fenn. A(V.ö. a mostani [[Burgenland]]ban későbbhozzávetőleges kikiáltottákterületén később a [[Lajtabánság|Lajtabánságot]]ot kiáltották még ki, majd délen a [[Vendvidéki Köztársaság|Vendvidéki Köztársaságot]]ot a [[Muravidék|Muravidéken]]en.) Az államot [[Hans Suchard]] [[szociáldemokrácia|szociáldemokrata]] politikus proklamálta. Az osztrákok a [[Magyarország]] és [[Ausztria]] közötti döntésképtelen területi vitákban látják okát, hogy a Hiénc köztársaságotKöztársaságot kikiáltották, amely egyébként végül csak két napig állt fenn.
 
==Előzményei==
 
Az [[első világháború]] végén a Monarchiátólmonarchiától külön vált Osztrák[[Német-ausztriai Köztársaság Szlovákiától és]] Magyarországtól is színnémet falvakat követelt, amelyenamelyek Pozsony, Moson, Sopron és Vas vármegyék vidékein feküdtek, innen jött a terv elnevezése: [[Burgenland|Vierburgenland]]. Nyugat-Magyarországon megosztottak voltak a helybeliek,: egyesek Ausztriához akartak csatlakozni, mások Magyarországon maradni.
 
==A Hiénc Köztársaság kikiáltása és bukása==
 
Azért, hogy a vitában szereplő németnémetajkú települések Ausztriához kerüljenek, Hans Suchard kikiáltotta Nagymarton székhellyel a Hiénc Köztársaságot. Segítségére voltak a helyi szociáldemokraták és az őt pártoló munkásság. A magyar katonai erők egy napon belül felléptek a Hiénc Köztársaság ellen és gyorsan megszállták az újdonsült államot. Suchardot is elfogták, és mint árulót: halálra ítélték. Az ítéletet végül nem hajtották végre.
 
==A hiéncek==
 
A hiéncek, vagy hiencek, heancok, tulajdonképpen a régi Vas és Sopron vármegyei németeknémetajkú nemzetiségiek történelmi magyar elnevezése, viszont igazából csak a [[Sopron|Soprontól]]tól nyugatra élő németeket (1945 előtt ők sem tekintették magukat osztráknak) hívják hiéncnek, akiakik [[Locsmánd|Locsmándon]]on, [[Németkeresztúr|Németkeresztúron]]on, [[Sopronszentmárton|Sopronszentmártonban]]ban, a [[Rétfalu (Ausztria)|Rétfalu]] melletti Rozália-hegy vidékén (ahol az ún. ''repetier hiéncek'' élnek). A [[hiénc nyelv]] az osztrák-bajor dialektusok része, sok a [[kettőshangzó]] benne. Lakóhelyüket [[Hiéncföld|Hiéncföldnek]]nek is nevezik, míg a régi hiénc szokások szerint ''Paklute Welt,'' vagyis Púpos Világ,; avagy ''Heanzerei,'' azaz Hiéncország névvel illetik. [[Kőszeg]]et tekintik a hiéncek hagyományos központjának.
 
==Irodalom==