„Antal István (politikus, 1896–1975)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
al |
hatályba léptetésében |
||
78. sor:
Kenderesen született, innen ismerte [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]]t, aki ugyancsak ebben a faluban született és altengernagyként néha hazajárt. Az [[első világháború]]ban besorozták katonának, a frontról hazatérve különböző [[szélsőjobboldal]]i diákszervezetekben töltött be vezető szerepet. Előbb megalapította a Piros-fehér Blokkot, amely [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] kormánya és a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] ellen működő szervezet volt, majd a [[Turul Szövetség]] egyik vezetője lett, innen ismerte meg [[Kolosváry-Borcsa Mihály]]t.
Elvégezte a jogi egyetemet, majd [[Gömbös Gyula]] miniszterelnök sajtófőnöke lett, később pedig az Igazságügyi Minisztérium államtitkára lett. [[1942]]-ben tagja lett a [[Kállay-kormány]]nak mint tárca nélküli nemzetvédelmi propagandaminiszter. A németek oldalán vívott háború mellett agitált, teljes sikerrel. A [[Margarethe hadművelet|német megszállás]] után a [[Sztójay-kormány]]ban az igazságügy-, illetve a vallás- és közoktatásügyi miniszteri pozíciókba nevezték ki, amit egészen [[1944]]. [[július 29.|július 29-éig]] viselt. Ez idő alatt tevékenyen részt vett az újabb zsidótörvények megalkotásában és
A háború után [[Népbíróságok Magyarországon|népbíróság]] elé került és kötél általi halálra ítélték, de nem végezték ki [[Rákosi Mátyás]] személyes közbenjárására, hanem ítéletét életfogytiglanra módosították. [[1960]]-ban kiengedték a börtönből, haláláig visszavonultan élt. Megírta emlékiratait, amelyet azonban csak a rendszerváltás után, [[2004]]-ben adtak ki. [[1975]]-ben halt meg.
| |||