„Üvegházhatás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
17. sor:
A Föld saját (nagyjából 300 K-nek megfelelő) hőmérsékleti sugárzása tehát a Napénál jóval kisebb energiájú; hullámhossza a távoli infravörös tartományba esik. A légköri gázok [[Abszorpció (fizika)|abszorpciós]] hullámhosszain (az úgynevezett elnyelési sávokban) a légkör részben átlátszatlan, és ahogy ezek koncentrációja nő, mindinkább teljesen átlátszatlan lesz. Más hullámhosszakon az elektromágneses sugárzást ezek a gázok nem tudják elnyelni, így az akadálytalanul távozik. A gázokban a sugárzás elnyelődését a [[Lambert–Beer-törvény]] írja le. Ebből következik, hogy az üvegházgázok nem tudnak elnyelni több energiát, mint amennyit a Föld elnyelési sávjaikban kisugároz. Ezért koncentrációjukkal az üvegházhatás nem lineárisan nő, hanem – amint ezt [[Arrhenius üvegházhatás-törvénye]] kimondja – egy aszimptotikus, úgynevezett telítési görbe mentén.
A légkörben elnyelődő hő fénysebességgel kisugározni nem tud, ehelyett jóval lassabb anyagáramlással és hőátadással indulni el az űr felé. Ezek az alsó légkört és a felszínt is felmelegítik.
== Az üvegházhatású gázok ==
| |||