„Inkák” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (2001:4C4D:1581:CB88:46E:937F:A691:68EE), visszaállítva Gaborca szerkesztésére
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a link egyértelműsítés AWB
8. sor:
A [[12. század]]ban egy őslakos [[Dél-Amerika|dél-amerikai]] [[indiánok|indián]] törzs útnak indult a [[peru]]i hegyek között, hogy a termékeny [[Cuzco]] völgyben új otthonra leljen. A [[főváros]], Cuzco fölemelkedése a [[13. század]]ban kezdődött. [[1438]]-ban a második inka, Pacsakutek Cuzcóból indított hódító [[háború]]t. Északon a mai [[Kolumbia|Kolumbiáig]], délen [[Chile|Közép-Chiléig]] jutott. Utóda, [[Tupac Amaru]] folytatta a hódító háborúkat. A [[15. század]] végére már 1 millió 140 ezer négyzetkilométer kiterjedésű [[birodalom|birodalmat]] mondhattak magukénak, amelyben 10 millió ember élt. Eredményeiket erős [[hadsereg]]eiknek és jól szervezett [[közigazgatás]]uknak köszönhették. Az inkák bevezettek újításokat is, és az őket megelőző civilizációk eredményeit is sikeresen adoptálták és alkalmazták. Az utak építését már az előzőleg itt élt népek elkezdték, az inkák pedig továbbfejlesztették a hálózatot.
 
Mérnökeik felügyeletével kb. 16 ezer kilométernyi kövezett utat építettek, s ezek az egész országot behálózták. Az utak mentén pihenőházakat (tambo) építettek, amely hatékony futárszolgálatuk alapja volt. A tambók egyidejűleg voltak boltok és díjbeszedő helyek, ahol az utazóktól beszedték az útdíjat. Itt kaptak élelmet és tiszta ruhát a futárok és az állami alkalmazottak. Az információkat külön erre a célra kiképzett futárok hordták a birodalom távoli részeibe. A futár (chasquis) elindult a hírrel, és addig futott, míg a következő tambóhoz, pihenőhelyhez nem ért. Itt egy másik pihent futár vette át az információt tartalmazó csomóírást (kipu), és ő futott vele a következő pihenőhelyig. Ez a rendszer egy gyors és hatékony postaszolgálat üzemeltetését tette lehetővé. Így kommunikáltak egymással a harcoló csapatok, és így jutottak el a hírek a birodalom központjába. A megszállt területek falvainak lakóit kötelezték az utak és a pihenőházak folyamatos karbantartására. Elöljáróságok jöttek létre, melyek az adók beszedését és a földek elosztását intézték. Ezekből az elöljáróságokból kis társadalmi közösségek alakultak ki. A birodalom élén az istenként tisztelt ''Sapa Inka'' (Nap fia), a legfőbb uralkodó állt, ő volt a [[Napisten]] képviselője a Földön.
 
Amikor [[1525]]-ben az uralkodó, [[Huayna Capac]] meghalt, [[polgárháború]] tört ki két trónkövetelő között. Az [[1532]]-ben partra szálló [[spanyolok]] egy már szétesőfélben lévő birodalmat találtak, így kevesen is győzni tudtak. Vezérük, [[Francisco Pizarro]] elfogatta [[Atahualpa]] inka uralkodót, aranykincseit ígérgetések fejében kicsikarta, végül kivégeztette. [[1533]]-ra az egész Inka Birodalom európai (spanyol) uralom alá került.
34. sor:
 
Építészetükre nem jellemző a [[piramis]], de Nap-templomaikat és más reprezentatív építményeiket hatalmas, faragott kövekből rakták fel, a tagolatlan falfelületre csak a kőosztás vitt némi változatosságot.
Annál inkább díszítették a belső tereket: [[arany (kémiai elem)|arany]]- és [[ezüst]]tárgyakkal, valamint színes szőnyegekkel fedték be a falakat.
 
Az építmények stabilitását a későbbi [[földrengés]]ek bizonyították. Míg a jóval későbbi gyarmatosításkori épületek romba dőltek, az inka kőfalak sértetlenek maradtak.
43. sor:
== Aranyművesség ==
 
Az inkák az aranyművesség mesterei voltak. Sírjaikba gyakran helyeztek el kis aranyszobrokat. Sajnos a spanyol hódítók a legtöbbet beolvasztották.
 
== Szövés ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Inkák