„Gyöngyössy Imre” változatai közötti eltérés

1969-ben készült el Gyöngyössy első önálló játékfilmje, a fekete-fehérben forgatott ''[[Virágvasárnap (film)|Virágvasárnap]].'' A művész így nyilatkozott az alkotásáról: „A ''Virágvasárnap'' [[Simon József (római katolikus pap)|valóban élt történelmi hősökről]] szól, mégsem úgy történelmi film, hogy egy vagy több személy hiteles története.” A dráma főhőse egy olyan káplán, aki rokonszenvezett a [[Tanácsköztársaság]] eszméivel, ezért a rövid életű munkáskormány bukása után a politikai tisztogatásokat végző [[Prónay Pál|Prónay]]-különítményesek vele is végeztek. A ''[[Meztelen vagy]]'' ([[1972 a filmművészetben|1972]]) egyike volt az első magyar filmeknek, melyek a [[cigányok|cigányság]] problémáival foglalkoztak. A történet főszereplője egy cigány festő, aki visszatér a cigánytelepre, hogy a maga tapasztalataival segítse társai felemelkedését. Próbálkozása tragédiával végződik. A filmet a [[Sály]] melletti tarizsai Dankó-telepen forgatták, [[Oszter Sándor]] mellett számos amatőr közreműködésével. (25 évvel később a rendező fia, Gyöngyössy Bence ugyanitt forgatta a ''Romani Kris'' című első játékfilmjét.) Az [[1944]]-es [[sátoraljaújhely]]i börtönlázadásnak állított emléket a [[szimbólum]]okkal teli, költői szépségű ''[[Szarvassá vált fiúk]]'' ([[1974 a filmművészetben|1974]]) című filmdráma, [[Törőcsik Mari]], [[Lukács Sándor (színművész)|Lukács Sándor]], [[Kozák András]], [[Kútvölgyi Erzsébet]] és [[Bencze Ilona]] főszereplésével. A film megosztotta a magyar kritikusokat és a közönséget, ám egész biztosan kiemelt helye van a meztelenség hazai mozgóképes ábrázolásában. Addig ugyanis – [[Jancsó Miklós (filmrendező)|Jancsó Miklós]] filmjeit is beleértve – egyetlen magyar alkotásban sem mutattak annyi frontális női és főleg férfi meztelenséget, mint a ''Szarvassá vált fiúk''ban. A ''[[Várakozók]]'' ([[1975 a filmművészetben|1975]]) a [[második világháború]] vége felé játszódó dráma, amelyben egy anya kitartóan várja vissza valójában már halott fiait a harcmezőkről. A várakozásban és reménykedésben egy másik asszony a társa, a dada. A képek kifejező ereje mellett a film a két főszereplő, Törőcsik Mari és a lengyel [[Maja Komorowska]] kimagasló színészi játékára épül.