„Első bécsi döntés” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 176.77.146.247 (vita) szerkesztéséről Taz szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
18. sor:
{{Magyarország a második világháborúban}}
[[Fájl:Szórólap az első bécsi döntésről.jpg|bélyegkép|Tájékoztató szórólap az első bécsi döntésről]]
Az '''első bécsi faszom gecijedöntés''' a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, [[Joachim von Ribbentrop|Ribbentrop]] német és [[Galeazzo Ciano|Ciano gróf]] olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt, amelyet [[Bécs]]ben, a [[Belvedere kastély|Felső-Belvedere kastélyban]] hirdették ki. Az etnikai revíziót megvalósítva {{szám|11927|km²}} (az utólagos kiigazításokkal {{szám|12012|km²}})<ref>{{cite web |url=http://www.mult-kor.hu/20081102_hetven_eve_szuletett_az_elso_becsi_dontes |title=Döntőbíróság húzta meg az első bécsi döntés határait |publisher=Múlt-kor |date=2008-11-02 |accessdate=2012-08-01}}</ref> [[trianoni békeszerződés|Trianonban]] elcsatolt területet juttatott vissza [[Magyarország]]nak, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett [[Kassa]], [[Rozsnyó]], [[Ungvár]], [[Munkács]], [[Beregszász]], [[Rimaszombat]], [[Érsekújvár]], [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]], [[Léva]], [[Losonc]] és [[Fülek]] városa. A magyar honvédség november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt örömmel fogadták. Az új határokon túl {{szám|67000}} magyar maradt.<ref name="szentkorona">{{cite web |url=http://szentkoronaradio.com/belfold/2010_11_02_72-eve-irtak-ala-az-i-becsi-dontest |title=72 éve írták alá az I. Bécsi döntést |publisher=Szent Korona Rádió |date=2010-11-02 |accessdate=2012-08-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120622030639/http://szentkoronaradio.com/belfold/2010_11_02_72-eve-irtak-ala-az-i-becsi-dontest# |archivedate=2012-06-22 }}</ref> November 13-án hirdették ki az 1938. évi XXXIV. törvénycikket a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal való egyesítéséről.<ref>{{cite web |url=http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/kulpol/imredykorm.html |title=Az Imrédy-kormány külpolitikája |accessdate=2012-08-01}}</ref>
 
Az első bécsi döntés közvetlen előzménye az [[Anschluss]]ot követő német politika, aminek célja [[Csehszlovákia]] felbomlasztása volt. [[Adolf Hitler|Hitler]] 1938 augusztusában felajánlotta a teljes északi revíziót [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthynak]] abban az esetben, ha Magyarország háborút provokál a csehszlovákokkal, ám ő ezt elutasította. [[Franciaország]] és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] azzal kívánta elkerülni Csehszlovákia teljes feldarabolását, hogy elfogadták a nemzeti alapú határrevíziókat. Szeptember 29-én a négy nagyhatalom aláírta a [[müncheni egyezmény]]t, amely a [[Szudétavidék]] németlakta területeit a [[Harmadik Birodalom]]nak juttatta, [[Galeazzo Ciano]] gróf ([[Benito Mussolini]] később kivégzett veje) javaslatára az a kitétel is bekerült, hogy Csehszlovákia a területi viták békés rendezése érdekében kezdjen tárgyalásokat a magyarokkal és a lengyelekkel is. A [[Kánya Kálmán]] és [[Jozef Tiso]] (Tisza József) közötti (magyar nyelven folyt!) tárgyalások azonban eredménytelenek maradtak, mivel Tiso a magyarlakta városokat nem akarta visszaadni, csak a falvakat. A felek ezért október végén kértek nemzetközi döntőbíráskodást, amiben Nagy-Britannia és Franciaország nem kívántak részt venni, így a döntést végül Németország és Olaszország hozta meg.<ref>{{cite web |url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1938_november_2_az_elso_becsi_dontes/ |title=1938. november 2. | Az első bécsi döntés |author=Tarján Tamás |publisher=Rubicon |accessdate=2012-08-01}}</ref><ref>{{cite web |url=http://adatbank.transindex.ro/regio/kisebbsegkutatas/pdf/II_fej_12_Szarka.pdf |title=A magyar revíziós politika eredményei és dilemmái |author=Szarka László |publisher=Kisebbségkutatás |accessdate=2014-05-20}}</ref>