„Súrlódás” változatai közötti eltérés

A '''súrlódás''' két érintkező [[felület]] között fellépő [[erő]], vagy az az erő, mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például egy láda eltolásához szükséges erő.) Szükséges megjegyezni, hogy a súrlódás mindig az elmozdulás ellen dolgozik.

 

A súrlódás nem egy ''alapvető erő'', hanem a [[molekula|molekulák]] között fellépő [[Alapvető kölcsönhatások|elektromágneses erők]] következménye. Amikor két érintkező felület elmozdul egymáson, a súrlódással szemben végzett [[Mechanikai munka|munka]] [[hő]]vé alakul. A szilárd testek között fellépő súrlódást ''száraz súrlódás''nak vagy ''[[Coulomb]]-súrlódás''nak nevezik, egy szilárd test és gáz vagy folyadék közötti súrlódást [[közegellenállás]]nak hívják. A ''belső súrlódás'' egy rugalmas testnek az alakváltozásakor lép fel: A deformációhoz szükséges munka egy része nem a rugalmas alakváltozást fedezi, hanem hővé alakul. (Autók gumiabroncsa leálláskor meleg, akkor is, ha fékezés közben nem csúszik meg.) A közhiedelem ellenére a csúszó súrlódást nem a felületek érdessége okozza, hanem a felületek közötti kémiai kötések.<ref>Beatty, William J. "[http://amasci.com/miscon/miscon4.html#fric Recurring science misconceptions in K-6 textbooks]". Hozzáférés ideje: 2007-06-08.</ref> A felületi érdesség azonban mikro- és nanoméretű tárgyak esetén szerepet játszik, ahol a felületi erők nagyobbak a tehetetlenségi erőknél.<ref>Persson, Bo N. J., Sliding Friction</ref>