„Paskai László” változatai közötti eltérés

Szülei, ''Paskai Ádám'' és ''Ördög Mária'' kikeresztelkedett [[zsidók]] voltak; egy fiútestvére volt.<ref name=elhunytegom/> Az édesapa a [[holokauszt]] kezdetéig mint [[Csendőrség|csendőr]] tevékenykedett. A gyermek Lászlót a háború végéig a [[keszthely]]i [[kármeliták]] bujtatták; ez az élmény alighanem befolyásoló erővel bírt későbbi életútjára is. Szegeden a [[Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged)|piaristáknál]] tanult, [[1945]]-ben érettségizett. [[Augusztus 29.|Augusztus 29]]-én belépett a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett [[Ferences rend|ferences]] rendtartományba, ahol a ''Pacifik'' nevet kapta;<ref name=katlexpask>{{KatLex|10||P/Paskai.html}}</ref><ref name=elhunytegom/> [[1949]]. október 4-én tett fogadalmat.<ref name=elhunytegom/> Filozófiai és teológiai tanulmányait [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]]ön kezdte, a rend szétszórása után a [[Budapesti Hittudományi Akadémia|Budapesti Hittudományi Akadémián]] tanult a [[Nagyváradi római katolikus egyházmegye|Nagyváradi egyházmegye]] papnövendékeként. [[1952]]-ben szerzett [[teológiai doktor]]i címet.<ref name=katlexpask/><ref name=elhunytegom/>

 

 

[[Ungváry Krisztián]] történész szerint „Tanár” fedőnéven [[1965]] és [[1974]] között együttműködött az [[Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség|állambiztonsági szolgálat III/III-as ügyosztály]]ával. A beszélgetésekről készült jelentéseket nyilvánosságra hozó történész túlnyomórészt személytelennek, „kifejezetten jóindulatúnak” ítélte azokat. Ungváry nem is a kényszerű jelentéseket tartja a diktatúrának tett igazi szolgálatnak, hanem a késő Kádár-rendszerben felívelő karrierű pap későbbi tevékenységét, nyilatkozatait.<ref name=es/><ref name=szonyikislep>{{cite web |url=http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=13052 |title=Kis lépések politikája |accessdate=20150818 |author=[[Szőnyi Szilárd]] |date=20060209 |work=6. évfolyam 6. szám |publisher=[[Heti Válasz]] |language=magyar |doi= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070926233717/http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=13052 |archivedate=20070926}}</ref> [[Tomka Ferenc]] [[Szociológia|szociológus]]-egyháztörténész szerint<ref>Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk – ''Egyházüldözés és az ügynökkérdés, 1945–1990''. Szt. István Társulat, Bp., 2005. {{ISBN|963-3616-92-1}}</ref> a jelentések rendszeresen ismétlődő kihallgatásokon keletkeztek, melyekre különböző ürügyekkel – pl. a kispapok állítólagos tiltott tevékenységének megbeszélése – Paskait egyszerűen berendelték.<ref>{{cite web |url=http://mn.mno.hu/portal/334602 |title=Paskai László nem volt ügynök |accessdate=20100817 |author=[[Tomka Ferenc]] |publisher=[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]] |language=magyar |archiveurl= |archivedate= }}{{Halott link|url=http://mn.mno.hu/portal/334602 |date=2018-11 }}</ref> Csak a szolgálat minősítette ügynöknek a főpapot, de valójában nem tekinthető annak. Ungváry ezzel szemben egyértelműen „ügynöknek” tartja azt, aki éveken keresztül, ráadásul fedőnéven szóbeli vagy írásbeli jelentéseket ad egy tartótisztnek, akivel rendszeresen találkozik. Ezt az álláspontot osztja Szabó Csaba egyháztörténész, az Országos Levéltár főigazgató-helyettese is.<ref name=szonyikislep/>