„Prizren” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Forrássablon
67. sor:
A középkor során a várost számos balkáni államalakulat birtokolta. A bizánci uralom után a bolgár, majd a szerb birodalom része lett. [[IV. István Uroš szerb cár]] Prizrent országa fővárosává tette.<ref>Vickers, Miranda (1995). The Albanians: A Modern History. p. 97.</ref> Prizrent az Oszmán Birodalom 1455-ben foglalta el. A török uralom alatt a városban számos vallás ([[Az iszlám Albániában|iszlám]], ortodox, katolikus) és nép (szerb, albán, török) élt egymás mellett.
 
Prizren a 19. században az albán nemzeti mozgalom központjává vált. Itt kötötték meg 1878-ban a Prizreni vagy Albán Ligát, melynek célja egy autonóm Albánia megteremtése volt az Oszmán Birodalmon belül.<ref>Barbara {{Jelavich: A Balkán története. I–II. Budapest: Osiris; 2000. 1996.|I/318–321}}</ref> A várost ennek ellenére az [[első Balkán-háború]]ban Szerbia foglalta el és nem vált az 1912-ben megalakuló Albánia részévé. A külföldi haditudósítók szerint a szerb hadsereg több ezer albánt mészárolt le a városban.<ref>Freundlich, Leo (1913). "Albania's Golgotha". Archived from the original on 31 May 2012. Retrieved 29 June 2014.</ref> Prizren 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetve [[Jugoszlávia]] része lett.
 
A második világháború alatt a város az olasz függésben lévő Nagy-Albánia része volt. A szocialista Jugoszlávia 1946-ban autonómiát adott Koszovónak, amit az évtizedek során fokozatosan bővített. Prizren továbbra is albán többségű város maradt, népessége gyorsan növekedett.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Prizren