„Ivartalan szaporodás” változatai közötti eltérés

A [[prokarióták]] [[kettéhasadás]]sal, az [[Eukarióták|eukarióta]] [[Egysejtűek|egysejtű]] [[növények]] hasadással, osztódással vagy sarjadzással, a többsejtűek pedig egyes részeik önállósulásával szaporodnak ivartalanul. A [[Telepes növényes|telepes]] és a [[Szövetes növények|hajtásos]] növények egyes csoportjaira jellemző, hogy milyen ivartalan szaporodásformák fordulnak elő bennük. Az eukarióta egysejtű [[Alga|algák]] például kettéosztódással, az [[Élesztőgomba|élesztőgombák]] sarjadzással (bimbózással) szaporodnak. Sarjadzáskor az anyasejten egy dudor („cickó”„bimbó”) keletkezik, amelybe az anyasejt [[Citoplazma|plazmájának]] egy része és a kettévált sejtmag egyik fele átvándorol. Amint a bimbó egy bizonyos nagyságot elér, leválik az anyasejtről és önálló életet kezd. A gombák ivartalan szaporodását [[sporangium]]on belüli keletkezésű spórák ([[endospóra]]) vagy külső keletkezésű konídiumok ([[exospóra]]) szolgálják. Ezek mind [[mitospórák]]. Egyes spórák mozgékonyak ([[zoospóra]]), míg mások mozgásra nem képesek ([[aplanospóra]]). A zoospórák rendszerint sejtfal nélküliek, és [[csillók]] vagy [[ostor (sejtszervecske)|ostorok]] segítségével a vízben önállóan mozognak. Keletkezésüket tekintve mindig endospórák és ún. [[zoosporangium]]ban keletkeznek.