„Üvegházhatás” változatai közötti eltérés

 

== Felfedezése ==

[[Joseph Fourier]] fedezte fel [[1824]]-ben, először [[Svante August Arrhenius]] svéd kémikus számszerűsítette [[1896]]-ban. [[1998]]–ban [[Buenos Aires]]ben 180 ország részvételével [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-konferenciát tartottak az üvegházhatás károsnak ítélt következményeinek csökkentése érdekében.

 

A mesterséges üvegházgázok főleg ipari folyamatokból származnak. Oldószerként, hűtőközegként, habosító anyagként, tűzoltó készülék töltőanyagaként, zsírtalanító anyagként, házakban használt szigetelőanyagok alapvető összetevőiként kerülnek a légkörbe. Fajlagos üvegházhatásuk a szén-dioxidénak több ezerszerese lehet, mennyiségük azonban rendkívül csekély. Ennek mérésére vezették be az egyes gázok üvegházhatásának számszerűsítésére használt [[globális felmelegedési potenciál]] (angolul global warming potential, GWP) kifejezést. Az értéket azonos tömegű szén-dioxidhoz viszonyítják, tehát míg 1 tonna szén-dioxid 1 tonna szén-dioxid egyenértékkel egyenlő (t CO₂e), addig 1 tonna kén-hexafluorid {{szám|15100}} tonna szén-dioxid egyenértéknek felel meg annak figyelembe vételével, hogy egy-egy ilyen molekula átlag 20 évet tölt a légkörben.

 

 

* A Tudás fája – Földünk: A légkör

* Haszpra L.: A légköri szén-dioxid-koncentráció mérésének újabb eredményei. Magyar Tudomány 2000/2. szám

* Larousse – A Természet Enciklopédiája – Földünk, az élő bolygó Glória Kiadó Bp., 1993

 

 

{{Globális felmelegedés}}