„Schwann-sejt” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Igyekeztem a cikket szubcsonkból megfelelővé bővíteni. Remélem ennyi egyelőre elég lesz a törlés elkerüléséhez.
1. sor:
{{szubcsonk|2020. március 31., 08:44 (CEST)}}
A '''Schwann-sejtek''', más néven '''neurolemmociták''' a [[Környéki idegrendszer|perifériás idegrendszer]] leggyakoribb gliasejttípusai, melyek a [[mielinhüvely]] kialakításáért felelnek.
 
<br />
 
== Felfedezésük ==
A Schwann-sejteket elsőként Theodor Schwann német fiziológus írta le a [[19. század]] második felében. Schwann számos rendkívüli felfedezéssel járult hozzá a tudományhoz, így az ő tiszteletére kapták a sejtek a mai elnevezésüket.<ref>{{Cite news|title=https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/tudomany/az-elso-mikrobiologusok}}</ref>
 
== Felépítésük ==
[[Fájl:Neuron,_LangNeutral.svg|link=https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Neuron,_LangNeutral.svg|bélyegkép|400x400px|Egy gerincvelői mozgató neuron vázlatos képe: a. dendrit, b. sejttest, c. sejtmag, d. axondomb, e. Schwann-hüvelymielinhüvely, f. '''''Schwann-sejt''''' (mag), g. Ranvier-féle befűződés, h. végfácska (telodendrion) elágazódás|alt=|keret]]A Schwann-sejtek az idegrendszer perifériáin találhatóak meg. Itt legtöbbször a neuronok [[Axon (szövettan)|axonjai]] köré tekerednek, így jön létre az axon körül egy vastag szigetelőréteg, az úgynevezett [[mielinhüvely]], amely a Schwann-sejtek egymásra rétegzett [[Sejtmembrán|sejtmembránjaiból]] áll. A sejt akár százszor is képes körbetekeredni, így jellegzetes kinézetükkel legjobban egy tekercs papírra hasonlítanak. A szoros illeszkedés miatt kiszorul a membránok közül a citoplazma, így annak nagy része a sejtmaggal együtt a sejt külső felszínére nyomódik ki. A sejtek nem alkotnak egybefüggő burkolatot, a köztük lévő rés a Ranvier-féle befűződés. Egy Schwann-sejt önállóan egy axon 100 μm-es szakaszát képes mielinizálini, azaz egy1egy 1 méteres axon szigeteléséhez 10.000 sejtre lenne szükség.
 
Nem mindegyikük tekeredik fel, egyes sejtekbe csak besüllyednek az axonok, és azokat csak részben szigeteli egyetlen réteg membrán, ez esetben akár több neuron nyúlványát is szigetelhet egy-egy Schwann-sejt.<ref>{{Cite web |url=http://physiology.elte.hu/eloadas/Neurofiziologia/neurofiz_VI_2017.pdf |title=Egyetemi tananyag a gliasejtekről |accessdate=2020-04-04}}</ref>
 
A 9-O-Acetil GD3 gangliozid egy acetilált glikolipid, amelyet a gerinces élőlények sejtmembránjai tartalmaznak. A perifériális idegek regenerácijánál a Schwann-sejtek termelik ezt az anyagot.
 
== Funkciójuk ==
[[Fájl:Myelinated_neuron.jpg|link=https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Myelinated_neuron.jpg|bélyegkép|250x250px|Egy [[Idegrendszer|mielinhüvelyes axon]] transzmissziós elektronmikroszkópos képe. Jól látható a több rétegben az axon köré tekeredett Schwann-sejt.|alt=|keret]]A Schwann-sejtek analógok a központi idegrendszer oligodendrocitáival, azaz hasonló felépítésűek és működésűek. Mindkét sejttípus feladata az axon fizikai védelme, valamint minél jobb szigetelése, ezáltal az ingerületátvitel gyorsabbá tétele. A legjelentősebb különbség, hogy az utóbbi egyszerre több neuron nyúlványát képes szigetelni.<ref>{{Cite web |url=http://phys.bio.u-szeged.hu/DT/szervezettan/ch09.html |title=SZTE tananyag az idegszövetről |accessdate=2020-04-04}}</ref>
 
<br />
Az elektromos szigetelés lehetővé teszi a gyorsabb ingerületvezetést anélkül, hogy az axon keresztmetszetét növelni kellene.<ref>{{Cite news|title=https://www.origo.hu/tudomany/20110623-a-gliasejtek-joval-nagyobb-szerepet-jatszanak-az-agymukodesben-mint-eddig.html}}</ref> A szaltatórikus ingerületvezetés miatt a jelnek csak a Ranvier-féle befűződések közt kell ugrálnia, így nemcsak a jelvezetés lesz tízszer gyorsabb, de az energiafelhasználás is alacsonyabb lesz.
 
== Források ==
<references />
 
 
{{Fordítás|en|Schwann cell|oldid=933585440}}