„Népbíróságok Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nyelvtanilag helyes alak (Wikipédia:Kategóriajavaslatok#Kategória:Magyarország 1945–1956) |
a link egyértelműstés AWB |
||
12. sor:
Január és május közt a budapestin kívül 24 népbíróságot állítottak fel (időben az első a Szegedi Nemzeti Bizottság [[január 9.|január 9-i]] rendeletére felállított [[szeged]]i volt).
A népbíróságok bírói tanácsaiba a [[Magyar Nemzeti Függetlenségi Front]]ba tömörült öt politikai párt delegálhatta a népbírókat. ''Nem kellett rendelkezniük jogi végzettséggel'', az igazságügy-miniszter-delegálta tanácsvezető bírók azonban szakemberek voltak (ők csak szavazategyenlőség esetén szavazhattak). A tanács hét, később öt tagú volt. [[1947]]-ig az Országos Szakszervezeti Tanács (SZOT) is delegálhatott tagot (az 1947:34. tc. a [[Polgári Demokrata Párt (1940)|Polgári Demokrata Párt]]tól és a SZOT-tól megvonta a bíróküldés jogát).
A fellebbezési fórum a [[Népbíróságok Országos Tanácsa]] volt, amelynek elnöke szintén Major Ákos volt. Ebbe már csak jogi végzettségű bírót küldhettek a pártok.
34. sor:
Alapelveik, tevékenységük jogi és eljárási háttere megkérdőjelezhetők voltak, az eljárások [[jogállam]]inak semmiképpen sem nevezhetők.
Sokszor olyan bírók hoztak ítéletet, akiknek nem volt megfelelő a végzettségük ehhez. Az ítélkezés hisztérikus légkörben folyt. [[Szálasi Ferenc]] egykori nemzetvezetőt még azelőtt kivégezték, hogy [[kegyelem (jog)|kegyelmi]] kérvényét megtárgyalták volna.<ref>[https://magyarhang.org/kultura/idogep/2019/05/19/szalasieknal-biztosak-voltak-a-koztarsasagi-elnok-donteseben-meg-sem-vartak-a-kerveny-elbiralasat/ Meg sem várták a kegyelmi kérvény elbírálását Szálasiék kivégzésénél] – Magyar Hang.org, 2019. május 19</ref>
A [[Volksbund]] tagjai, a [[Waffen-SS]]-be besorozott [[magyarországi németek|németek]] automatikusan potenciális háborús bűnösnek számítottak, ugyanígy a [[Szálasi-kormány|Szálasi-rezsim]] hivatalnokainak jelentős része is. Előfordult, hogy megvertek és hamis vallomásra kényszerítettek vádlottakat, a [[Magyarország 1919–1945 között|Horthy-rendszert]] egészében elítélni igyekvő [[kommunista]] sajtó és politikusok pedig ezen törekvésüket támogatandó, nemegyszer nyomást gyakoroltak a bíróságokra. Levéltári irat őrzi például a párthatározatot arról, mit hirdessen ki másodfokú ítéletében a [[Népbíróságok Országos Tanácsa]] a [[Mindszenty József]] bíboros elleni eljárásban [[1948]]-ban.<ref>[http://nol.hu/cikk/366666/ Vérbírák sztahanovistái] – Népszabadság, 2008. június 15.</ref>
70. sor:
{{DEFAULTSORT:Nepbirosagokmagyarorszagon}}
[[Kategória:Magyarország 1945–1956 között]]
[[Kategória:Magyar jogtörténet]]
| |||