Az 1947-es '''szegedi Magyar Ellenállási Mozgalom pere''', más néven '''Lévay Béla és társai pere''' koncepciós per az 1947-es országgyűlési választások után. Célja az volt, hogy felszámolja a kommunistákkal szemben a többpártrendszert képviselő szegedi konzervatív erők maradékát.
A koncepció kitalálója és részben kivitelezője (a később kabarékonferansziéként ismert) [[Komlós János (humorista)|Komlós János]], a szegedi [[ÁVH]] parancsnokhelyettese volt.
Az [[1947-es magyarországi országgyűlési választás|1947-es „kékcédulás” országgyűlési választások]] után a szegedi államvédelmi osztály hírhedtté vált eszközeit alkalmazva elkezdte felszámolni a kommunista vezetésű koalíción kívüli konzervatív erőket. Az elképzelés szerint meghatározó szegedi jobboldali politikai személyiségeket egy beszervezett provokátor („[[wikt:agent_provocateuragent provocateur|agent provocateur]]”) segítségével illegális szervezet létrehozására bátorítanak fel, hogy azután lecsaphassanak a szervezkedőkre. A terv működött, a szervezkedés megindult. A fiktív szervezetbe belépett Lévay Béla (1945-ben a kisgazdapárt ifjúsági szervezetének, a Független Ifjúságnak titkára, aki a kisgazdapártban, később pedig a Független Magyar Demokrata Pártban tevékenykedett.). Lévay elfogása után az ÁVH szándékai szerint kapcsolt az ügyhöz és tartóztatott le más jobboldali közéleti személyiségeket, többek között [[Vass Béla|Vass Bélá]]t, a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Független Kisgazdapárt]] egyik titkárát, Horváth Mártont, a kisgazdapárt alelnökét, Taraszovits Ödönt, a [[Polgári Demokrata Párt (1940)|Polgári Demokrata Párt]] népbíráját, Székelyhídy Antal kisgazda, majd szabadságpárti járásbírósági titkárt. További csavart vitt az ügybe [[Rajk László (politikus)|Rajk László]] belügyminiszter, aki nem engedte rögtön felszámolni a valóban megindult szervezkedést, hanem utasítást adott az amerikai imperializmussal való összekapcsolásra. Egy Budapestről küldött ÁVH ügynök „amerikai kémként” kapcsolatba lépett a szervezkedő csoporttal, hogy a vád és az ügy propagandaértéke még komolyabbá váljon. Az ügybe végül 40 személyt kevertek bele.
E per megmutatta, hogy a konzervatív nézetek terjesztésére és képviseletére a továbbiakban nincs legális lehetőség. A nem koalíciós pártok közül 1948 nyarán már csak a [[Demokrata Néppárt]] élt, de tevékenységének színtere csak a parlament maradt, szegedi szerepük megszűnt. A [[Független Magyar Demokrata Párt]] a választások után szintén megszüntette helyi tevékenységét.
