„Balzsamfa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
17. sor:
== Mekka-balzsamfa ==
A [[Vörös-tenger]] mellékén nő a mekka-balzsamfa (B. Gileadense v. B. opobalsamum). A kérgéből szivárgó nagyon drága, terpentinólajszerű mekkabalzsam a környékbeliek csodaszere. Használták pl. gyomorbajok és meddőség ellen, hurutoldónak és izzasztásra stb. Gyümölcse a 20. században Magyarországon is hivatalos gyógyszer volt „balzsamszem” vagy „fabalzsam” néven. Az illatszergyárban használatos.{{refhely| Természet Világa, Természettudományi Közlöny, 1962-05-01 / Balzsamos fák}}
== Perui balzsam ==
Az amerikai ''[[Myroxylon pereirae]]'' nevű fa kérgéből nyerik a perui balzsamot. (''balsamum peruvianum''). Gyógyszerként ható anyagai a fahéjsavas és benzoe-savas benzilészter, azaz benzolszármazékok. Fahéjsav, vanilin, szegfűszegolaj és egyéb gyantás, illő olajos, aromás alkatrészei adják azt a kellemes, fűszeres illatot, amely a balzsamokra általában jellemző. Külsőleg tetvesség, rüh és gombás fertőzések ellen, fagykenőcsnek, sebgyógyításra (''pl. az egykori Mikulicz-féle kenőcsben''), hajszesz alkatrészeként, belsőleg emulzióban étvágy javítónak, pilulákban és belélegzőszerként légcső- és hörghurut, továbbá asztma alkalmazták. Csípős, keserű ízű. A régen igén népszerű Hoffman-féle életbalzsam (''elixír'') mindent tudó házi szer egyik alkatrésze a perubalzsam volt. Iparilag is felhasználják az illatszer- és csokoládégyártásban, a vanília pótszereként. {{refhely| Természet Világa, Természettudományi Közlöny, 1962-05-01 / Balzsamos fák}}
== Jegyzetek ==
| |||