„Kertész Lajos (labdarúgó)” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Labdarúgó infobox |név = Kertész Lajos |kép = Kertész Lajos.jpg |képméret = 200px |képaláírás…” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2020. április 6., 21:21-kori változata
Kertész Lajos (Esztergom, 1902. február 22. – Dorog, 1981. október 7.) labdarúgó, atléta, közéleti személyiség. A Dorogi AC szervezett bajnokságban szereplő csapatának legelső hivatalos kapusa.
Kertész Lajos | |||||||||
Kertész Lajos | |||||||||
Kertész Lajos | |||||||||
Személyes adatok | |||||||||
Születési dátum | 1902. február 22. | ||||||||
Születési hely | Esztergom, Magyarország | ||||||||
Halálozási dátum | 1981. október 14. (79 évesen) | ||||||||
Halálozási hely | Dorog, Magyarország | ||||||||
Állampolgárság | magyar | ||||||||
Poszt | kapus | ||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||
| |||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pályafutása
Labdarúgóként
Az 1919-ben szervezett másodosztályú bajnokságban induló dorogi csapata kapusaként mutatkozott be és teljes aktív labdarúgó pályáját a dorogi egyesületnél töltötte. Hét bajnoki évadon át volt a Dorogi AC első számú kapusa. Részese volt a dorogiak legelső bajnoki címében az 1922–1923-as évadban, majd a bajnoki bronzérmet nyert csapatának. Edzője Nagy Sándor volt.[1][2]
Atlétaként
A labdarúgás mellett tagja volt a Dorogi AC atlétikai szakosztályának. Atlétaként is jeles sikereket ért el. Különösen a dobószámok voltak az erősségei. Szerepelt a dorogi stadion avató ünnepsége alkalmából rendezett Országos Atlétikai Versenyen. 1927-ig folyamatosan vett részt az országban rendezett atlétikai viadalakon, ahol rendszerint komoly helyezéseket ért el. Csapatban és egyéniben egyaránt a magasan jegyzett versenyzők közé tartozott. Utolsó aktív éveiben csapattársa és edzője volt Solymár Károly.[3][4]
Civil munkássága
Villanyszerelőként helyezkedett el. Első munkahelye a Nyergesújfalui Cementgyár Rt volt 1924 és 1930 között a Hungária Villamossági Rt dorogi üzemvezetőségénél majd a dorogi Brikettgyárban dolgozott. Onnan is ment nyugdíjba, mint főművezető üzemvezető 1962. február 28]]-án. A Dorogi Ipartestület tagja volt az 1940-es évektől.[5]
Sikerei, díjai
Valamennyi sikerét a Dorogi AC igazolt sportolójaként érte el.
Labdarúgóként
Atlétaként
- Ezüstérmes –Gerelyvetés, Országos Atlétiaki Viadal, 1921
- Ezüstérmes –Gerelyvetés, Országos Atlétiaki Bajnokság, 1925
- Legjobb vidéki egyesület – Országos csapatbajnoki összesítő 1925
Családja
Esztergomban nőtt fel, az elemi iskolát is ott végezte. Fiatalemberként költözött Dorogra. 1925-ben nősült, három gyermeke született: Piroska, László és Márta. Fia szintén a Dorog labdarúgója lett. László lévén 2 unokája, Gabriella, a dorogi Eötvös iskola tanára és Lászó született. Márta lánya részéről is két további unoka gyarapította a családot, Márta és Ferenc. Márta lánya férje Benda Ferenc polgárvédelmi parancsnok volt.[6]
Források
- ↑ Meszes Lajos–Kovács Lajos: Dorogi sportkrónika 1. /1919-27 fejezetek
- ↑ Szánthó Barna: hajrá Dorog! A Dorogi Bányász 50. Jubileumi emlékkönyve/Labdarúgó szakosztály
- ↑ Meszes Lajos–Kovács Lajos: Dorogi sportkrónika 1. /1919-27 fejezetek
- ↑ Szánthó Barna: hajrá Dorog! A Dorogi Bányász 50. Jubileumi emlékkönyve/ Atlétikai szakosztály
- ↑ Pick József-Major Tibor: Dorog és térsége/Gazdasági Almanach
- ↑ Dorogi FC: Történelem: A dorogi labdarúgás tegnap, ma, holnap