„Háromszék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Háromszék a szabadságharc után: https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_1870/?pg=143&layout=s
80. sor:
 
1860 után a polgári közigazgatás szerint Sepsi fiókszékből, Sepsiszentgyörgy és Illyefalva (korábbi taxális hellyel) mezővárosból (ezek 1876-ig önálló törvényhatóságok voltak) lett a sepsi felső (feketeügyi) járás, székhelye, melyhez Kisborosnyó és 18 helység tartozott. Sepsi alsó (olti) járáshoz, melynek székhelye: Kilyén volt 19 helység és 2 mezőváros tartozott.
 
1870-ben 110.055 lakosa volt, melyből 50.097 (45,5%) református, 38.685 (35,2%) római katolikus, 13.890 (12,6%) ortodox, 4.689 (4,3%) unitárius, 2.228 (2%) görög katolikus és 466 egyéb vallású. 85% magyar, 14,5% román nemzetiségű.
 
Az 1876 évi 33. törvénycikk a vármegyerendezéskor Sepsiszéket Háromszék vármegyébe sorolta, községeit pedig a sepsi járásba osztotta be.