„Doboka vármegye” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
az első kat. felmérés térképén + 1862
→‎Története: https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_1870/?pg=141&layout=s
38. sor:
==Története==
A vármegye nevét első ispánja, [[Doboka (ispán)|Doboka]] után kapta, aki [[I. István magyar király|I. István]] katonai vezetője, [[Csanád vezér]] apja volt. A megye központja a [[Szék (település)|szék]]i sóbánya közelében létesített [[Doboka-vár]], ispánja először 1164-ben tűnik fel írott forrásokban. [[II. Géza magyar király|II. Géza]] korától határvédelmi céllal szászokat telepítenek a megye keleti felébe. Ez a betelepítés az [[1241]]-es [[tatárjárás]] után is folytatódott. A főesperességről 1213-tól ismerünk adatokat. Ebből idővel kivált a szászok lakta besztercei dékánság. A 14. században a megyegyűlések székhelye [[Bonchida]] volt. A 14. század második felétől jegyeztek fel román telepeseket.
 
1870-ben 106.430 lakosa volt, melyből 63.119 (59,3%) görög katolikus, 19.678 (18,5%) ortodox, 13.622 (12,8%) református, 4.662 (4,4%) evangélikus, 2.946 (2,8%) izraelita, 2.221 (2,1%) római katolikus és 182 egyéb vallású. 77,5% román, 15% magyar, 4,5% német és 2,8% zsidó nemzetiségű.
 
Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét felosztotta [[Szolnok-Doboka vármegye|Szolnok-Doboka]], [[Beszterce-Naszód vármegye|Beszterce-Naszód]], [[Kolozs vármegye|Kolozs]] és [[Szilágy vármegye|Szilágy]] vármegyék között.