„Hél” változatai közötti eltérés

A [[Skandináv mitológia|skandináv mitológiá]]ban '''Hél''' az a lény, aki az azonos nevű birodalma (Helheim vagy Hél) felett uralkodik. A ravasz [[Loki]] isten és Angrboda óriásasszony lánya. Két testvére van: egyikük Fenrir farkas, aki az istenek alkonyakor, a Ragnarökkor elpusztítja [[Odin]]t. Másik testvére Jörmungand kígyó, akivel [[Thor (isten)|Thor]] végez. Hél jelképezi a skandináv alvilágot, ahová a holtaknak az a része jut, akik nem csatában, hanem betegségben vagy öregségben hunytak el. A holtak birodalmának úrnője félig élő, félig holt volt, egyes források szerint fél arca, míg mások szerint a lábai voltak holtak. Hél létéről tanúskodik a Verses Edda, amely korábbi hagyományos források 13. századi gyűjteménye, illetve a [[Prózai Edda]], amit [[Snorri Sturluson]] írt. Érdekesség, hogy a [[kereszténység|keresztények]] Hél nevét használták fel a pokol elnevezésére.

A Próza-Edda leírása alapján Hélnek nagyszerű kastélyai vannak rendkívül magas falakkal és hatalmas kapukkal, van egy Éljúðnir nevezetű csarnoka, „Éhség” nevű edénye, és egy kése, amelynek neve „Éhezés”. Szolgálói Ganglati és Ganglöt (mindkét név lusta sétálgatót jelent). A bejárati küszöbének neve „Akadály”, ágya a „Betegágy”, függönye a „Csillogó bála”.