„Vörösvérsejt” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (RLjudmila), visszaállítva Voxfax szerkesztésére: valószínűleg jogsértő a kép |
Kapcsolódó szócikkek szakasz eltávolítva, mivel a megadott kifejezések már szerepelnek a szövegben. |
||
5. sor:
A vörösvérsejt szokásos magyar rövidítése '''vvs''', de az angol ''red blood cell'' elnevezésből származó '''RBC''' is gyakran előfordul leleteken. Tudományos neve az eritrocita (latinosan ''erythrocyta''), amely az ógörög ἐρυθρός ''erüthrosz'' ’vörös’ és a modern latin ''cyta'' ’sejt’ összetétele; ez utóbbi a szintén ógörög κύτος ''kütosz'' ’üreges edény’ szóból lett kreálva.
Az emberi vörösvérsejtet szokás ''vörösvértest''nek (rövidítve ''vvt'') is nevezni (német hatásra: ''Blutkörperchen'') arra hivatkozva, hogy fejlődésük során elvesztik a sejtmagvukat és egyéb sejtszervecskéiket ([[mitokondrium]], [[riboszóma]]). Azonban a sejtmag elvesztése ellenére számos sejtszerű funkció megmarad, emiatt nem indokolt a sejt megnevezés megvonása.
A sejtmag elvesztése nem általános jelenség, a gerincesek közül csak az [[emlősök]], a [[Farkos kétéltűek|szalamandrákon]] belüli [[Batrachoseps]] nemzetség és a [[sugarasúszójú halak]]on belüli [[Maurolicus]] nemzetség egyedeinek vörösvérsejtjei magnélküliek, a többi gerincesnek magvas vörösvérsejtje van. A képzésüket stimuláló [[hormon]] az [[Hormon|eritropoetin]].
16. sor:
== Vérszegénység ==
Más néven anaemia, a vörösvérsejtek relatív hiánya. Lényege, hogy a [[vérkeringés|keringő vérben]] alacsony az oxigént szállító hemoglobinszint. Oka lehet csökkent hemoglobin-termelés, illetve fokozott vörösvérsejt-pusztulás miatt. Mivel a hemoglobin a vörösvérsejtek alkotója, az anaemia gyakorlatilag a vörösvérsejtek betegsége.
Tünetei lehetnek:
42. sor:
* [[Szentágothai János|Szentágothai]]-[[Réthelyi Miklós|Réthelyi]]: Funkcionális anatómia (Semmelweis, Budapest, 1994) {{ISBN|963-8154-37-3}}
* Went István: Élettan (Medicina Kiadó, Budapest, 1962)
{{Nemzetközi katalógusok}}
| |||