„Páger Antal (színművész)” változatai közötti eltérés

Sikerei ellenére igazi otthonra nem talált az [[emigráció]]ban, és sokszor gondolt a hazatérésre, rettegve a várható megaláztatásoktól. Hazatérése után hamar kiderült, hogy népszerűsége töretlen, első színházi fellépésén a közönség hatalmas tapsviharral fogadta. Második fénykorában több mint száz tévéjáték és film főszerepét játszotta el, miközben szinte haláláig a Vígszínház színpadán volt, utoljára a [[Kőműves Kelemen]] Vándorának énekes-táncos szerepében láthatta a közönség.

 

Klasszikus és modern darabokban, tragédiában, komédiában, groteszkben egyaránt kiválóan alakított. Számtalan kisembert formált meg hitelesen, naturalizmusba hajló parasztábrázolása újdonságnak számított. Időskori szerepei mély humánumot sugároztak. A hatvanas évek elejétől több magyar filmsiker részese volt: [[Miklós Béla|Dálnoki Miklós Béla]] szerepét játszotta a ''Honfoglalás'' című filmben, Kéri építészmérnököt a [[Fűre lépni szabad]]ban, Tamburás szerepét a [[Hattyúdal (film)|Hattyúdalban]], Elnök Jóskát a [[Húsz óra (film)|Húsz órában]]. [[1964]]-ben a [[cannes-i fesztivál]]on a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta – megosztva [[Saro Urzì]]val – Vajkay Ákos megformálásáért [[Ranódy László]] [[Pacsirta (film)|Pacsirta]] című filmjében.